Mi kell egy sikeres mozgalomhoz?

BESZÉLJÜK MEG!

Mi kell egy sikeresen működő mozgalomhoz? (Vitaindító – előkészítő anyag)

Ahhoz, hogy bármilyen változást is el tudjunk érni az életünkben, ahhoz folyamatos önfejlesztésre van szükség úgy egyéni, mint társadalmi szinten.

Az önfejlesztés leggyakoribb formája: a tanulás. Képességeinket egy életen át kell „karbantartani” ahhoz, hogy konstruktív és racionális változtatásokkal tudjuk a saját és az ország jövőjét alakítani. Ez egyáltalán nem lehetetlen, csak abban az esetben van ez kudarcra ítélve, ha az érték-nélküliség és motiváció hiány tehetetlenséggel párosulva van jelen az életünkben. Hogy mennyire nem utópisztikus elképzelés az érték-orientált cselekvés ma Magyarországon, ahhoz vegyük a nagyon sokszor hivatkozott finn-modellt.

Az 1960-as évek Európája megannyi szegénységben szenvedő országa közül a finnek a leszakadás helyett a kiugrás lehetőségét választották – lemásolva a skandináv jóléti modellt. Egy sor olyan fájó, lemondást igénylő intézkedést hoztak, pl. átmenetileg befagyasztották a munkabéreket, a munkanélküli segélyeket még csökkentették is – ugyanakkor négy, kiemelten fontosnak ítélt területen, úgymint: oktatás, kultúra, egészségügy, és az akkor még csak K+F néven ismert ráfordításokat a válságos helyzetben sem csökkentették. Sőt! Fenntartották. A 80-as években pedig már támogatásnövelő programjaikat is elindították, így többek között az innováció és természettudományos oktatás tíz évig tartó dinamikus fejlesztését is. (Hargitai)

Ma már Finnország

A legerősebb gazdaságú európai országok közé tartozik,
Magas a társadalmi szolidaritás,
Az egy főre jutó GDP alapján megelőzi Németországot is (Finnország 2017-ben a 15., még Magyarország csak az 51.) és
A boldogságindex szerint is a legjobb helyek egyike a világon (ENSZ, 2016: Magyarország a vizsgált 157 országból a 91. legboldogabb, Finnország az 5.).

Tehát, a valódi kérdés nem az, hogy lehet-e, hanem az, hogy akarjuk-e? És mindezekre mennyire vagyunk képesek, felkészültek?

A Normális Magyarországért Mozgalom (NORMA) stratégiai, átfogó célja az, hogy hazánk az itt élők otthona legyen. Szeretné visszaállítani és megújítani a demokratikus jogállamiságot, mint alapértéket. Össze kívánja kötni a politikát az emberek mindennapi életével, akik ennek a főszereplői és nem a tárgyai. A NORMA – mint ethosz-orientált szervezet „politikája” és az aktív állampolgárság napi kapcsolata pedig a polgárság közösségi élményének hétköznapi értéke legyen.

Ennek (egyik) formája lehet a helyi NORMA KLUB, mint alkotó és cselekvő KÖZÖSSÉG. Az aktív állampolgárság alapja az érzelmi attitűd, amely arra utal, hogy közösségben-közösség által teremtett érték egyénenként (is) megélhetővé válik, hogy el lehet érni sikereket: hatást lehet gyakorolni a hazai folyamatokra és Európára.

Mi kell egy sikeresen működő mozgalomhoz?

Kell egy jól fókuszált program
Erős elköteleződés
Ütőképes közösség(ek)
Profi programmenedzsment rendszer
Pénzügyi háttér

Jelszavunk: Magyarország az Otthonod!

Feladat: Hatást gyakorolni az országra a változás érdekében.

Kérdés: Mi milyen közösséget akarunk?

A NORMA-mozgalom és a párt közötti különbség alapvető, ezért:

A NORMA érték (ethosz és szabályrendszer), és nem érdekközösség (profit és/vagy politikai haszonszerzés) alapú entitás.
A NORMA egy önálló entitás (itt: önálló egységként működő egyesülés), sajátos tulajdonságokkal rendelkező autonóm szervezet, és nem a helyi („belekényszerített”) pártok, mint más típusú entitások együttműködésének a platformja, azok ideológiájának a halmaza, cselekvési tere.
A NORMA KLUBOK iránya és célcsoportja (KIEMELTEN A VIDÉKI, közepes és kisebb városokban, falvakban, mintegy 2900 településen a 3200-ból) a teljes lakosság, és nem a
magatehetetlen, konstruktív együttműködésre képtelen, tagsággal és tömegbefolyással alig rendelkező pártok inkubátor non-formális szerveződése.
A NORMA MOZGALOMNAK megoldási alternatívát kell kínálni minden olyan helyzetre/helyzetben, amikor és ahol legutóbb is, a 2019. májusi uniós és az októberi önkormányzati választások kapcsán jellemzően (tisztelet a kivétel Budapest, és néhány településen) volt tapasztalható politikai dilettantizmushoz, a „nagy összefogás” jelszava mögé bújó, de október 14-től ismét jelentkező „én vagyok a domináns erő” pártszemlélet és -magatartás újra tapasztalható, nyíltan és burkoltan.

Számunkra: AZ EMBERI „ÉRTÉK” A NORMA!

A NORMA mozgalmat és annak helyi közösségeit, a NORMA KLUBOKAT, mint ethosz-orientált szervezeteket jellemző 3 kulcsszó:

Integritás: önmaga által alkotott és elfogadott érték vezérelt magatartás, amely

az összevonhatóság, egyesíthetőség,
a tisztesség,
a becsület,
az érintetlenség,
a sértetlenség,
a feddhetetlenség és
az autonomitás elvén alapul.

Kooperáció: belső és külső együttműködés, differenciált (itt: sokfajta, minél szélesebb körű), partnerségen alapuló közös tevékenység egy közös cél elérése érdekében.

Szolidaritás:

nézetek és érdekek kölcsönös együttese (identitás),
mások nézeteivel való együttérzés (empátia),
másokkal közös cél érdekében történő közösségi (korporatív) együtt cselekvés,
közösségi kölcsönösség képessége, ahol az emberek egymást szeretetre képes
lénynek tekintik (érzelmi intelligencia – EQ);
ahol a segítés a szervezeti/vezetési szintek közötti munkamegosztáson alapul
(szubszidiaritás).

STRATÉGIA PROGRAMUNK ALAPKÖVEI

a köztársasági államforma visszaállítása
sajtószabadság
az emberi szolidaritáson alapuló szabadság
iskolák, kórházak, intézmények visszaadása az önkormányzatoknak
önkormányzati autonómia visszaállítása
jogállamiság, jogbiztonság, a magántulajdon biztonsága
a törvény előtti egyenlőség
vallásszabadságot, az állam és az egyház különválása
új Munka törvénykönyv
igazságos adópolitika
szegénység és annak az újra termelődésének a megakadályozása
fiatalság megbecsülése, itthon tartása
tudás alapú társadalom építése
az ország értékeinek és vagyonának a megvédése, visszaszerzése
az uniós értékek megbecsülése
diszkrimináció mentes ország
a tanuláshoz, az egészségügyhöz, a művelődéshez, a sporthoz való egyenlő jogok
a civil társadalom dominanciájának érvényesülése az országépítésben.

Mi ezt akarjuk: NORMÁLIS MAGYARORSZÁGOT!

NORMA KLUBOK

A település- és közösségfejlesztő munka katalizátorai és szervezői. A NORMA Klubok olyan helyi érték-alapú közösségek, amelyek a nyomornak, a szellemi, lelki, gazdasági és kulturális szegénységnek/sivárságnak, a közöny, az érdektelenség legfőbb ellenzői; a változás, a fejlődés, a helyi és országos egyenlő lehetőségek megteremtésének a letéteményesei.

A NORMA Klub – ami maga is KÖZösSÉG
Küldetése: a közösségiség és részvétel, a részvételi demokrácia, az együttműködés, a helyi KÖZösSÉGi gazdaság és a helybéliség szükségességének felismerése és felismertetése, melyek fejlődési /fejlesztési kölcsönös megfelelőssége az, amely magával hozza azt a (helyi) társadalmi integrációt, kooperációt és szolidáris magatartást, amelyre a NORMA közösségszervezési/fejlesztési tevékenysége is irányul.

A NORMA Klub olyan közösség (társadalmi alakzat), amely az alábbi öt funkciónak felel meg:

Szocializáció: amelyen keresztül a közösség értékeket nyújt tagjainak;

Gazdasági boldogulás funkciója: közvetetten hozzájárul a KÖZösSÉG tagjai megélhetési
lehetőségei feltárásához;

Társadalmi részvétel: kielégíti a társasági és társadalmi élet iránti általános elvárást és igényt;

Társadalmi kontroll: megköveteli a közösség értékeinek betartását;

Kölcsönös támogatás: mely folyamat segítségével a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja azokat. (Roland L. Warren nyomán)

Saját KÖZösSÉG-ére adaptált érték-osztály (NORMA) szerint fejti ki tevékenységét, ilyenek:

Etatizmus: szerepvállalás az államközpontúság lebontása és a társadalmi egyenlőtlenségek
csökkentése terén.
Személyi és közösségi autonómia biztosítása (a településen milyen mértékben élhetnek az
ott lakók szabadságjogaikkal, a helyi vezetés mennyire hagyja őket részt venni, illetve vonja
be őket saját jövőjük alakításában).
Szociális bizalom (abban való meggyőződés, hogy a jövőjét mindenki a saját céljai szerint
tudja alakítani minden külső behatástól mentesen).
Tolerancia (képessé tétel: más nézetek elfogadására; akadályok elviselésére, tűrésére;
egymással szembeni megengedő magatartásra; a szervezet életét, működésképességét,
fennmaradását veszélyeztető helyzetek megoldására)
Altruizmus (önzetlenség – képessé válás arra, hogy törődjünk mások jólétével, hogy
meghallgassunk másokat, még akkor is, ha nem értünk egyet velük).
Kreativitás, felelősség, teljesítmény. (Csepeli alapján)

A NORMA Klubok, mint közösségek a civil társadalom alapintézményei, a demokratizmus gyakorlóterepei: a helyi hatalom potenciális alternatívái.

Hiánypótló intézmény/hálózat-rendszer tagjai, mivel olyan feladatokat is megszerveznek, amelyeket a pártok, az állam/önkormányzat vagy nem tud, vagy nem akar megszervezni.

NORMA Klubok alakítása – egy lehetséges változat.

Mindig az adott település sajátosságait figyelembe véve kell megtalálni a jó szervezési és szervezetépítési technikát! De! A magunk által megállapított cselekvési sorrendre mindig legyünk tekintettel, mert egyébként kártyavárat építhetünk. (Egyéb iránt, nincsen általános recept.)

A NORMA Klub feladata kettős:

A KÖZösSÉG jövőjét biztosító fejlesztési (operatív és minimum középtávú) és 1-3 éves cselekvési terv elkészítése. Meg kell tudni szólítani a település lakósságát! Ehhez olyan motivációs eszközökre van szükség, ami az érdeklődését felkelti, mert megérinti.

Megjegyzés: ez nem annyira bonyolult feladat. Minden városnak kötelezően rendelkeznie kell, egy un. Integrált Településfejlesztési Stratégiai Tervvel (EU-s és hazai tervezési ciklushoz igazodóan), illetve a községi önkormányzatoknak pedig rövid, un. Helyi gazdaságfejlesztési tervvel. Ezek testületek által elfogadott fejlesztési programok, és csak ezek alapján lehet az EU-s támogatási pályázatokon részt venni. Tehát, ehhez kell igazodnunk.
Azért fontos, hogy legyen ilyen terve a NORMA Klubnak, mert a lakosságot az érdekli, hogy az ő problémáit (személy szerint is, akár!) hogyan ismertük fel, arra milyen konkrét megoldást kínál a Klub, illetve az ő racionális szükségleteinek a kielégítése érdekében konkrétan mit kíván cselekedni.

Megjegyzés: a lakossággal el kell hitetni, és annak el kell hinnie, hogy a NORMA Klub a VÁLTOZÁS tudója és képviselője. Ugyanakkor, a Klub megfogalmazza a vele szembeni „belső” elvárást, úgymint
- elvárja az aktív állampolgári magatartást
- elvárja közreműködő-cselekvő hozzáállást
- elvárja a fejlesztési tervek megvalósulásához szükséges felelős és hozzáértő polgármester és testületi tagok kiválasztásában és megválasztásában való aktív közreműködést, és majd a munkájuk segítését a választókerületben.

Felhívjuk a figyelmét a lakosságnak, hogy közös törekvések csak akkor vezetnek sikerre, ha a „külső” (a lakóhelye/ke/t/ érintő) feltételek – lásd: Elveknél – alakításába/megteremtésébe is aktívan bekapcsolódik, részt vesz abban. Ha jól csináljuk, akkor nem kell arról győzködni senkit sem, hogy miért van szükség a változtatásra – mert a „belső” körülményeket és a „külső” feltételeket együtt kell közösen megváltoztatni ahhoz, hogy szebb és jobb jövőnk legyen! Ezt érteni fogják az emberek.

A NORMA Klub szervezőjének és a szerveződő közösségnek a tennivalói:

Készülj fel! Amit csinálsz (vagy nem csinálsz) az az ott élő emberek sorsára, jövőjére befolyással van! A közösségszervezés és -fejlesztés is igényli a hozzáértést. (Ez is egy szakma.)
A NORMA Klub szervezése, un. koncentrikus-kör formájában javasolt (hívják: hagyma- építkezésnek is). Vagyis, belülről (mag) haladunk kifelé, és bővül és bővül – ha hosszú távra gondolkodsz, akkor ez az (ön)építkezés egy folyamatos tevékenység.
A NORMA Klubokat hosszútávra érdemes tervezni, mivel ez jelenti/jelentheti a település fenntartható fejlődését (kontinuitást), mert ez a település lakósságának a civil érdekközössége.
Szólítsd meg és személyes megbeszélés céljából találkozz olyan emberekkel (külön-külön!), akik valamilyen szakmai területen hozzáértők – különös tekintettel a településfejlesztésre.
Ismertesd a Te elképzeléseidet (pl. a fentiekre tekintettel).
Javaslat: soha ne arra építsd a beszélgetésed stratégiáját, hogy valakiről, valamiről lekezelően beszélsz. Te a saját helyzetetekből indulj ki, és utalja arra, hogy milyen
változtatásokat látsz fontosnak ahhoz, hogy változás történjen. Ehhez kérd az alkotó közreműködését. (Nem feltétlen kell tagsági kötődéssel fellépni. Majd ő most, vagy később,
erről nyilatkozni fog.)
Ez a kb. 5-15 fő lesz (település nagyságától függően) az un. ELŐKÉSZÍTŐ CSOPORT
(továbbiakban: ECS).
Nem hosszú (3-10 oldalas, felsorolás-szerű) un. Vezetői összefoglalót készítsetek (vö. NORMA Klubok feladata a. pont). Ez csak arról szól, hogy: MIT? – Ezt beszéljük meg! Később kerül majd sor ennek már a többi Klub-tag részvételével történő kidolgozásara: MIKOR? HOGYAN?
FONTOS! Aki részt vesz a kidolgozásban, az könnyebben nyerhető meg a megvalósításban
való részvételre is.
Az első megbeszélésre meghívottakat közösen jelölje ki és hívja meg az ECS. Célzott legyen a meghívás, akit ismertek, szintén nem több +10/15 főnél. Kvázi, teszteljük a témát,
ismerkedés.
Megjegyzés: óvatosnak kell lenni a meghívottakkal, mert nem szabad, hogy „kibeszélő- lebeszélő show” legyen a megbeszélés. Ne legyen hosszú, inkább, ha kell, legyen újabb
találkozó (otthon, másokkal is beszélni fog róla), de az rövid időn belül történjen meg.
Második találkozó: vélemények (röviden) meghallgatása, javaslatok begyűjtése – ne véleményezd, ne vitatkozz!

Tematizáljuk a közbeszédet (bontsuk fő részekre a programot).

Önként jelentkezés alapján alkossunk KIDOLGOZÓ CSOPORT-okat (továbbiakban: KCS). Jelöljük ki a témafelelőst (az lenne a jó, ha az az ECS-tag vezetné, aki a téma szakértője.)
A KCS-k közösen meghatározott időpontig, a következő összejövetelig egy kidolgozott(abb) munkaanyagot készítsenek el (nem kell hosszú).
Ha szükséges, következő találkozón is lehet véglegesíteni.
Beszéljük meg az újabb találkozás időpontját.
Megjegyzés: itt még nem tudunk rendszerességről beszélni, mert nem ismerjük az anyagok elkészítéséhez szükséges időmennyiségeket.
Rendezzük egységes szerkezetbe a dokumentumokat. Ne legyen hosszú! – Határidő.
Közben: Az eddig elkészített dokumentumok alapján már tudjuk megkeresni (informálni) a lehetséges partnereket. Helyi önkormányzatok, pártok, civil szervezetek, kreatív közösségek, egyházak, stb.

Megjegyzés: célszerű külön-külön tárgyalni mindenkivel.

Óvatosnak kell lenni, a programot óvd, nehogy „lenyúlja” valaki.
Elkészíteni egy kommunikációs és propaganda tervet.
Helyben anyagi támogatókat keresni (pályázatok).
Helyi választókerületek szerint a szóba jöhető jelöltek nevének gyűjtése. FIGYELJ: elsődleges terep a koncentrikus körökön belül lévők.
A következő összejövetel előkészítése, összehívása.

Tisztázni kell most már, hogy akikkel eddig együtt dolgoztunk/dolgozunk, azok közül kik akarnak az NORMA Klubba tagként regisztrálni.Beszéljük meg, hogy a következő összejövetelen hivatalosan is megalakuló NORMA Klubnak kik lesznek a vezetőségében. El kell dönteni a NORMA Klub jogi státuszát. (Önálló, vagy származtatott jogi személy; jogi személyiség nélküli civil társaság. Már meglévő önálló jogi személyiségű civil szervezet /egyesület/ alapításával.)

Alakuló ülés, ezen belül:

Megalakulás
Tisztségviselők megválasztása
Program elfogadása (tartalom, személyi jelölés, stb.)
További feladatok meghatározása (pl. nyilvános rendezvények is; választásra való felkészülő munka tervezése; állandó képviseleti hely – pl. iroda/klubhelyiség – elindítása; akciók)

Terepmunka: „becsengetés – bekopogtatás” – ehhez szóróanyagok, plakátok; helyi újság, tv, rádió, stb. Információk, vélemények begyűjtése, feldolgozása, stb. Internet.

Összeállította: Mészáros István, Nagykőrös