Mi kell egy sikeres mozgalomhoz?

  • by

BESZÉLJÜK MEG!

Mi kell egy sikeresen működő mozgalomhoz? (Vitaindító – előkészítő anyag)

Ahhoz, hogy bármilyen változást is el tudjunk érni az életünkben, ahhoz folyamatos önfejlesztésre van szükség úgy egyéni, mint társadalmi szinten.

Az önfejlesztés leggyakoribb formája: a tanulás. Képességeinket egy életen át kell „karbantartani” ahhoz, hogy konstruktív és racionális változtatásokkal tudjuk a saját és az ország jövőjét alakítani. Ez egyáltalán nem lehetetlen, csak abban az esetben van ez kudarcra ítélve, ha az érték-nélküliség és motiváció hiány tehetetlenséggel párosulva van jelen az életünkben. Hogy mennyire nem utópisztikus elképzelés az érték-orientált cselekvés ma Magyarországon, ahhoz vegyük a nagyon sokszor hivatkozott finn-modellt.

Az 1960-as évek Európája megannyi szegénységben szenvedő országa közül a finnek a leszakadás helyett a kiugrás lehetőségét választották – lemásolva a skandináv jóléti modellt. Egy sor olyan fájó, lemondást igénylő intézkedést hoztak, pl. átmenetileg befagyasztották a munkabéreket, a munkanélküli segélyeket még csökkentették is – ugyanakkor négy, kiemelten fontosnak ítélt területen, úgymint: oktatás, kultúra, egészségügy, és az akkor még csak K+F néven ismert ráfordításokat a válságos helyzetben sem csökkentették. Sőt! Fenntartották. A 80-as években pedig már támogatásnövelő programjaikat is elindították, így többek között az innováció és természettudományos oktatás tíz évig tartó dinamikus fejlesztését is. (Hargitai)

Ma már Finnország

  1. A legerősebb gazdaságú európai országok közé tartozik,
  2. Magas a társadalmi szolidaritás,
  3. Az egy főre jutó GDP alapján megelőzi Németországot is (Finnország 2017-ben a 15., még Magyarország csak az 51.) és
  4. A boldogságindex szerint is a legjobb helyek egyike a világon (ENSZ, 2016: Magyarország a vizsgált 157 országból a 91. legboldogabb, Finnország az 5.).

Tehát, a valódi kérdés nem az, hogy lehet-e, hanem az, hogy akarjuk-e? És mindezekre mennyire vagyunk képesek, felkészültek?

A Normális Magyarországért Mozgalom (NORMA) stratégiai, átfogó célja az, hogy hazánk az itt élők otthona legyen. Szeretné visszaállítani és megújítani a demokratikus jogállamiságot, mint alapértéket. Össze kívánja kötni a politikát az emberek mindennapi életével, akik ennek a főszereplői és nem a tárgyai. A NORMA – mint ethosz-orientált szervezet „politikája” és az aktív állampolgárság napi kapcsolata pedig a polgárság közösségi élményének hétköznapi értéke legyen.

Ennek (egyik) formája lehet a helyi NORMA KLUB, mint alkotó és cselekvő KÖZÖSSÉG. Az aktív állampolgárság alapja az érzelmi attitűd, amely arra utal, hogy közösségben-közösség által teremtett érték egyénenként (is) megélhetővé válik, hogy el lehet érni sikereket: hatást lehet gyakorolni a hazai folyamatokra és Európára.

Mi kell egy sikeresen működő mozgalomhoz?

  1. Kell egy jól fókuszált program
  2. Erős elköteleződés
  3. Ütőképes közösség(ek)
  4. Profi programmenedzsment rendszer
  5. Pénzügyi háttér

Jelszavunk: Magyarország az Otthonod!

Feladat: Hatást gyakorolni az országra a változás érdekében.

Kérdés: Mi milyen közösséget akarunk?

A NORMA-mozgalom és a párt közötti különbség alapvető, ezért:

  1. A NORMA érték (ethosz és szabályrendszer), és nem érdekközösség (profit és/vagy politikai haszonszerzés) alapú entitás.
  2. A NORMA egy önálló entitás (itt: önálló egységként működő egyesülés), sajátos tulajdonságokkal rendelkező autonóm szervezet, és nem a helyi („belekényszerített”) pártok, mint más típusú entitások együttműködésének a platformja, azok ideológiájának a halmaza, cselekvési tere.
  3. A NORMA KLUBOK iránya és célcsoportja (KIEMELTEN A VIDÉKI, közepes és kisebb városokban, falvakban, mintegy 2900 településen a 3200-ból) a teljes lakosság, és nem a
    magatehetetlen, konstruktív együttműködésre képtelen, tagsággal és tömegbefolyással alig rendelkező pártok inkubátor non-formális szerveződése.
  4. A NORMA MOZGALOMNAK megoldási alternatívát kell kínálni minden olyan helyzetre/helyzetben, amikor és ahol legutóbb is, a 2019. májusi uniós és az októberi önkormányzati választások kapcsán jellemzően (tisztelet a kivétel Budapest, és néhány településen) volt tapasztalható politikai dilettantizmushoz, a „nagy összefogás” jelszava mögé bújó, de október 14-től ismét jelentkező „én vagyok a domináns erő” pártszemlélet és -magatartás újra tapasztalható, nyíltan és burkoltan.

Számunkra: AZ EMBERI „ÉRTÉK” A NORMA!

A NORMA mozgalmat és annak helyi közösségeit, a NORMA KLUBOKAT, mint ethosz-orientált szervezeteket jellemző 3 kulcsszó:

Integritás: önmaga által alkotott és elfogadott érték vezérelt magatartás, amely

  • az összevonhatóság, egyesíthetőség,
  • a tisztesség,
  • a becsület,
  • az érintetlenség,
  • a sértetlenség,
  • a feddhetetlenség és
  • az autonomitás elvén alapul.

Kooperáció: belső és külső együttműködés, differenciált (itt: sokfajta, minél szélesebb körű), partnerségen alapuló közös tevékenység egy közös cél elérése érdekében.

Szolidaritás:

  • nézetek és érdekek kölcsönös együttese (identitás),
  • mások nézeteivel való együttérzés (empátia),
  • másokkal közös cél érdekében történő közösségi (korporatív) együtt cselekvés,
  • közösségi kölcsönösség képessége, ahol az emberek egymást szeretetre képes
  • lénynek tekintik (érzelmi intelligencia – EQ);
  • ahol a segítés a szervezeti/vezetési szintek közötti munkamegosztáson alapul
  • (szubszidiaritás).

STRATÉGIA PROGRAMUNK ALAPKÖVEI

  1. a köztársasági államforma visszaállítása
  2. sajtószabadság
  3. az emberi szolidaritáson alapuló szabadság
  4. iskolák, kórházak, intézmények visszaadása az önkormányzatoknak
  5. önkormányzati autonómia visszaállítása
  6. jogállamiság, jogbiztonság, a magántulajdon biztonsága
  7. a törvény előtti egyenlőség
  8. vallásszabadságot, az állam és az egyház különválása
  9. új Munka törvénykönyv
  10. igazságos adópolitika
  11. szegénység és annak az újra termelődésének a megakadályozása
  12. fiatalság megbecsülése, itthon tartása
  13. tudás alapú társadalom építése
  14. az ország értékeinek és vagyonának a megvédése, visszaszerzése
  15. az uniós értékek megbecsülése
  16. diszkrimináció mentes ország
  17. a tanuláshoz, az egészségügyhöz, a művelődéshez, a sporthoz való egyenlő jogok
  18. a civil társadalom dominanciájának érvényesülése az országépítésben.

Mi ezt akarjuk: NORMÁLIS MAGYARORSZÁGOT!

NORMA KLUBOK

A település- és közösségfejlesztő munka katalizátorai és szervezői. A NORMA Klubok olyan helyi érték-alapú közösségek, amelyek a nyomornak, a szellemi, lelki, gazdasági és kulturális szegénységnek/sivárságnak, a közöny, az érdektelenség legfőbb ellenzői; a változás, a fejlődés, a helyi és országos egyenlő lehetőségek megteremtésének a letéteményesei.

A NORMA Klub – ami maga is KÖZösSÉG
Küldetése: a közösségiség és részvétel, a részvételi demokrácia, az együttműködés, a helyi KÖZösSÉGi gazdaság és a helybéliség szükségességének felismerése és felismertetése, melyek fejlődési /fejlesztési kölcsönös megfelelőssége az, amely magával hozza azt a (helyi) társadalmi integrációt, kooperációt és szolidáris magatartást, amelyre a NORMA közösségszervezési/fejlesztési tevékenysége is irányul.

A NORMA Klub olyan közösség (társadalmi alakzat), amely az alábbi öt funkciónak felel meg:

Szocializáció: amelyen keresztül a közösség értékeket nyújt tagjainak;

Gazdasági boldogulás funkciója: közvetetten hozzájárul a KÖZösSÉG tagjai megélhetési
lehetőségei feltárásához;

Társadalmi részvétel: kielégíti a társasági és társadalmi élet iránti általános elvárást és igényt;

Társadalmi kontroll: megköveteli a közösség értékeinek betartását;

Kölcsönös támogatás: mely folyamat segítségével a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja azokat. (Roland L. Warren nyomán)

Saját KÖZösSÉG-ére adaptált érték-osztály (NORMA) szerint fejti ki tevékenységét, ilyenek:

  1. Etatizmus: szerepvállalás az államközpontúság lebontása és a társadalmi egyenlőtlenségek
    csökkentése terén.
  2. Személyi és közösségi autonómia biztosítása (a településen milyen mértékben élhetnek az
    ott lakók szabadságjogaikkal, a helyi vezetés mennyire hagyja őket részt venni, illetve vonja
    be őket saját jövőjük alakításában).
  3. Szociális bizalom (abban való meggyőződés, hogy a jövőjét mindenki a saját céljai szerint
    tudja alakítani minden külső behatástól mentesen).
  4. Tolerancia (képessé tétel: más nézetek elfogadására; akadályok elviselésére, tűrésére;
    egymással szembeni megengedő magatartásra; a szervezet életét, működésképességét,
    fennmaradását veszélyeztető helyzetek megoldására)
  5. Altruizmus (önzetlenség – képessé válás arra, hogy törődjünk mások jólétével, hogy
    meghallgassunk másokat, még akkor is, ha nem értünk egyet velük).
  6. Kreativitás, felelősség, teljesítmény. (Csepeli alapján)

A NORMA Klubok, mint közösségek a civil társadalom alapintézményei, a demokratizmus gyakorlóterepei: a helyi hatalom potenciális alternatívái.

Hiánypótló intézmény/hálózat-rendszer tagjai, mivel olyan feladatokat is megszerveznek, amelyeket a pártok, az állam/önkormányzat vagy nem tud, vagy nem akar megszervezni.

NORMA Klubok alakítása – egy lehetséges változat.

Mindig az adott település sajátosságait figyelembe véve kell megtalálni a jó szervezési és szervezetépítési technikát! De! A magunk által megállapított cselekvési sorrendre mindig legyünk tekintettel, mert egyébként kártyavárat építhetünk. (Egyéb iránt, nincsen általános recept.)


A NORMA Klub feladata kettős:

  1. A KÖZösSÉG jövőjét biztosító fejlesztési (operatív és minimum középtávú) és 1-3 éves cselekvési terv elkészítése. Meg kell tudni szólítani a település lakósságát! Ehhez olyan motivációs eszközökre van szükség, ami az érdeklődését felkelti, mert megérinti.

    Megjegyzés: ez nem annyira bonyolult feladat. Minden városnak kötelezően rendelkeznie kell, egy un. Integrált Településfejlesztési Stratégiai Tervvel (EU-s és hazai tervezési ciklushoz igazodóan), illetve a községi önkormányzatoknak pedig rövid, un. Helyi gazdaságfejlesztési tervvel. Ezek testületek által elfogadott fejlesztési programok, és csak ezek alapján lehet az EU-s támogatási pályázatokon részt venni. Tehát, ehhez kell igazodnunk.
  2. Azért fontos, hogy legyen ilyen terve a NORMA Klubnak, mert a lakosságot az érdekli, hogy az ő problémáit (személy szerint is, akár!) hogyan ismertük fel, arra milyen konkrét megoldást kínál a Klub, illetve az ő racionális szükségleteinek a kielégítése érdekében konkrétan mit kíván cselekedni.

    Megjegyzés: a lakossággal el kell hitetni, és annak el kell hinnie, hogy a NORMA Klub a VÁLTOZÁS tudója és képviselője. Ugyanakkor, a Klub megfogalmazza a vele szembeni „belső” elvárást, úgymint
    • elvárja az aktív állampolgári magatartást
    • elvárja közreműködő-cselekvő hozzáállást
    • elvárja a fejlesztési tervek megvalósulásához szükséges felelős és hozzáértő polgármester és testületi tagok kiválasztásában és megválasztásában való aktív közreműködést, és majd a munkájuk segítését a választókerületben.

Felhívjuk a figyelmét a lakosságnak, hogy közös törekvések csak akkor vezetnek sikerre, ha a „külső” (a lakóhelye/ke/t/ érintő) feltételek – lásd: Elveknél – alakításába/megteremtésébe is aktívan bekapcsolódik, részt vesz abban. Ha jól csináljuk, akkor nem kell arról győzködni senkit sem, hogy miért van szükség a változtatásra – mert a „belső” körülményeket és a „külső” feltételeket együtt kell közösen megváltoztatni ahhoz, hogy szebb és jobb jövőnk legyen! Ezt érteni fogják az emberek.

A NORMA Klub szervezőjének és a szerveződő közösségnek a tennivalói:

  1. Készülj fel! Amit csinálsz (vagy nem csinálsz) az az ott élő emberek sorsára, jövőjére befolyással van! A közösségszervezés és -fejlesztés is igényli a hozzáértést. (Ez is egy szakma.)
  2. A NORMA Klub szervezése, un. koncentrikus-kör formájában javasolt (hívják: hagyma- építkezésnek is). Vagyis, belülről (mag) haladunk kifelé, és bővül és bővül – ha hosszú távra gondolkodsz, akkor ez az (ön)építkezés egy folyamatos tevékenység.
  3. A NORMA Klubokat hosszútávra érdemes tervezni, mivel ez jelenti/jelentheti a település fenntartható fejlődését (kontinuitást), mert ez a település lakósságának a civil érdekközössége.
  4. Szólítsd meg és személyes megbeszélés céljából találkozz olyan emberekkel (külön-külön!), akik valamilyen szakmai területen hozzáértők – különös tekintettel a településfejlesztésre.
  5. Ismertesd a Te elképzeléseidet (pl. a fentiekre tekintettel).
  6. Javaslat: soha ne arra építsd a beszélgetésed stratégiáját, hogy valakiről, valamiről lekezelően beszélsz. Te a saját helyzetetekből indulj ki, és utalja arra, hogy milyen
    változtatásokat látsz fontosnak ahhoz, hogy változás történjen. Ehhez kérd az alkotó közreműködését. (Nem feltétlen kell tagsági kötődéssel fellépni. Majd ő most, vagy később,
    erről nyilatkozni fog.)
  7. Ez a kb. 5-15 fő lesz (település nagyságától függően) az un. ELŐKÉSZÍTŐ CSOPORT
    (továbbiakban: ECS).
  8. Nem hosszú (3-10 oldalas, felsorolás-szerű) un. Vezetői összefoglalót készítsetek (vö. NORMA Klubok feladata a. pont). Ez csak arról szól, hogy: MIT? – Ezt beszéljük meg! Később kerül majd sor ennek már a többi Klub-tag részvételével történő kidolgozásara: MIKOR? HOGYAN?
  9. FONTOS! Aki részt vesz a kidolgozásban, az könnyebben nyerhető meg a megvalósításban
    való részvételre is.
  10. Az első megbeszélésre meghívottakat közösen jelölje ki és hívja meg az ECS. Célzott legyen a meghívás, akit ismertek, szintén nem több +10/15 főnél. Kvázi, teszteljük a témát,
    ismerkedés.
  11. Megjegyzés: óvatosnak kell lenni a meghívottakkal, mert nem szabad, hogy „kibeszélő- lebeszélő show” legyen a megbeszélés. Ne legyen hosszú, inkább, ha kell, legyen újabb
    találkozó (otthon, másokkal is beszélni fog róla), de az rövid időn belül történjen meg.
  12. Második találkozó: vélemények (röviden) meghallgatása, javaslatok begyűjtése – ne véleményezd, ne vitatkozz!

Tematizáljuk a közbeszédet (bontsuk fő részekre a programot).

  1. Önként jelentkezés alapján alkossunk KIDOLGOZÓ CSOPORT-okat (továbbiakban: KCS). Jelöljük ki a témafelelőst (az lenne a jó, ha az az ECS-tag vezetné, aki a téma szakértője.)
  2. A KCS-k közösen meghatározott időpontig, a következő összejövetelig egy kidolgozott(abb) munkaanyagot készítsenek el (nem kell hosszú).
  3. Ha szükséges, következő találkozón is lehet véglegesíteni.
  4. Beszéljük meg az újabb találkozás időpontját.
  5. Megjegyzés: itt még nem tudunk rendszerességről beszélni, mert nem ismerjük az anyagok elkészítéséhez szükséges időmennyiségeket.
  6. Rendezzük egységes szerkezetbe a dokumentumokat. Ne legyen hosszú! – Határidő.
  7. Közben: Az eddig elkészített dokumentumok alapján már tudjuk megkeresni (informálni) a lehetséges partnereket. Helyi önkormányzatok, pártok, civil szervezetek, kreatív közösségek, egyházak, stb.

Megjegyzés: célszerű külön-külön tárgyalni mindenkivel.

  • Óvatosnak kell lenni, a programot óvd, nehogy „lenyúlja” valaki.
  • Elkészíteni egy kommunikációs és propaganda tervet.
  • Helyben anyagi támogatókat keresni (pályázatok).
  • Helyi választókerületek szerint a szóba jöhető jelöltek nevének gyűjtése. FIGYELJ: elsődleges terep a koncentrikus körökön belül lévők.
  • A következő összejövetel előkészítése, összehívása.

Tisztázni kell most már, hogy akikkel eddig együtt dolgoztunk/dolgozunk, azok közül kik akarnak az NORMA Klubba tagként regisztrálni.Beszéljük meg, hogy a következő összejövetelen hivatalosan is megalakuló NORMA Klubnak kik lesznek a vezetőségében. El kell dönteni a NORMA Klub jogi státuszát. (Önálló, vagy származtatott jogi személy; jogi személyiség nélküli civil társaság. Már meglévő önálló jogi személyiségű civil szervezet /egyesület/ alapításával.)

Alakuló ülés, ezen belül:

  • Megalakulás
  • Tisztségviselők megválasztása
  • Program elfogadása (tartalom, személyi jelölés, stb.)
  • További feladatok meghatározása (pl. nyilvános rendezvények is; választásra való felkészülő munka tervezése; állandó képviseleti hely – pl. iroda/klubhelyiség – elindítása; akciók)

Terepmunka: „becsengetés – bekopogtatás” – ehhez szóróanyagok, plakátok; helyi újság, tv, rádió, stb. Információk, vélemények begyűjtése, feldolgozása, stb. Internet.

Összeállította: Mészáros István, Nagykőrös

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük