A hadkötelezettség, sorozás, mozgósítás, behívás története és jelene.
A hadkötelezettség, sorozás, mozgósítás, behívás története és jelene.
Ebben az írásban bemutatom a hadkötelezettség helyzetét Magyarországon az első és második világháborúban, a jelenlegi helyzetet nálunk és Ukrajnában. Ezek tükrében elemzem Sebestyén József Kárpátaljai ukrán, magyar állampolgár halálának körülményeit.
I.
A hadkötelezettség a múltban és jelenleg is a polgárok katonai szolgálatra történő kötelezése, amelyet az állam törvényei írnak elő. A hadkötelezettség magában foglalhatja a sorkatonai szolgálatot, a tartalékos kötelezettséget, valamint a honvédelmi kötelezettséget háború, szükségállapot vagy rendkívüli helyzet esetén.
A hadkötelezettség, a sorozás és behívás rendje, az első és második világháborúban, Magyarországon szigorú, államilag szabályozott rendben történt, elsősorban az akkori katonai és közigazgatási rendszer – illetve a korabeli törvények, rendeletek – alapján. A következőkben bemutatom a két világháborúra vonatkozó rendszert, annak jogi alapjait, a mozgósítás folyamatát, és a következményeket a bevonulás elmulasztása esetén.
1.VILÁGHÁBORÚ (1914–1918)
Jogállás – jogi háttér
Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A hadsereg jogi szabályozását az alábbi törvények és rendeletek adták:
1868. évi XL. törvénycikk – A haderőre és a katonai szolgálatra vonatkozott; ez az ún. „katonai alaptörvény”, amely kötelezővé tette a katonai szolgálatot.
A katonai szolgálatot általános hadkötelezettség alapján vezették be.
Sorozás: Évente sorozóbizottságok mérték fel a 21. életévüket betöltő fiatal férfiakat.
Mozgósítás menete
1914. július 28. – az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának.
Rögtön elrendelték a részleges, majd teljes mozgósítást: behívták a hadköteleseket, tartalékosokat, póttartalékosokat.
A Magyar Királyi Honvédség önálló alakulatként működött a Monarchia keretein belül, de irányítása közös (osztrák-magyar) volt.
Mi történt, ha valaki nem vonult be?
Katonai szökés (dezertálás) vagy be nem vonulás súlyos bűncselekménynek számított.
Katonai büntető törvénykönyv alapján a következmények:
Szabadságvesztés (börtön)
Fegyveres őrizet alá helyezés
Háborús időszakban akár halálbüntetés is kiszabható volt.
A helyi csendőrség feladata volt az „elmaradók” felkutatása.
2. VILÁGHÁBORÚ (1939–1945)
Jogállás – törvényi háttér
Az első világháború után a Magyar Királyság – önálló államként – építette újjá hadseregét.
Főbb jogszabályok:
1922. évi XXVIII. törvénycikk – A hadkötelezettség részletszabályai
1939. évi II. törvénycikk – A honvédelemről
1939. évi VI. tc. – Hadigazdálkodási törvény
Magyarországon általános hadkötelezettség volt érvényben.
Mozgósítás és sorozás menete
A sorozás 21 éves kortól történt.
A hadkötelezetteket nyilvántartásba vették, majd tartalékosként különböző behívási hullámok során aktiválták.
1939–1941 között fokozatos mozgósítás: először a munkaszolgálatosokat, majd a fegyveres tartalékosokat is behívták.
1941-ben (Szovjetunió elleni hadüzenet) már teljes mozgósítás történt.
Mi történt, ha valaki nem vonult be?
Katonai szolgálat ellenes bűncselekmény (dezertálás, behívás elmulasztása, parancsmegtagadás).
Büntetés:
Katonai bíróság elé állították
Börtön, kényszermunka, fegyelmi század (büntetőalakulathoz irányítás)
Ismételt esetben akár halálbüntetés is kiszabható volt
A munkaszolgálatos rendszer (különösen zsidók esetén) szintén hadkötelezettség alá esett, és a be nem vonulás bűntettnek minősült.
Fontos megemlíteni:
A mozgósítás gyors, részletesen előkészített hadrend szerint történt. Pl. 1939–1941 között már hadtestekre és hadosztályokra lebontott „mozgósítási terv” létezett.
A tartalékosokat gyakran levélben vagy csendőrségi közvetítéssel értesítették, és a megjelenés elmulasztása súlyosan szankcionált volt.
II.
A hadkötelezettség Magyarországon
1. Jelenlegi helyzet
Magyarországon 2004. november 3-tól megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat, és áttértünk önkéntes haderőre.
Ez nem jelenti azt, hogy a hadkötelezettség intézménye teljesen eltűnt – csak felfüggesztették. Rendkívüli helyzetben újra bevezethető.
2. Főbb törvények és jogszabályok
1. Alaptörvény (Magyarország Alaptörvénye)
H) cikk (1): “Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.”
Szabályozza, hogy külön törvény határozza meg a hadkötelezettség formáit és alkalmazását.
2. 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint különleges jogrendi szabályokról (Honvédelmi törvény)
Ez a legfőbb jogszabály, amely részletesen tárgyalja a hadkötelezettséget.
Tartalmazza:
A honvédelmi kötelezettségek típusait:
Hadkötelezettség
Polgári védelmi kötelezettség
Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
A hadkötelezettség részei:
Megjelenési kötelezettség
Alkalmassági vizsgálat
Kiképzés, szolgálat
Rögzíti, hogy békében nem hívják be kötelező sorkatonai szolgálatra az állampolgárokat.
Háború, veszélyhelyzet vagy rendkívüli jogrend esetén viszont ismét bevezethető.
3. Mikor lehet újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot?
A kormány rendkívüli jogrend (pl. háborús helyzet, szükségállapot) kihirdetése esetén a parlament dönthet a sorkatonai szolgálat visszaállításáról.
4. Lehetséges szankciók behívás megtagadása esetén
Rendkívüli jogrend – például szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, vagy hadiállapot – kihirdetése esetén a Magyarország Alaptörvénye és kapcsolódó jogszabályai lehetővé teszik, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés ideiglenesen visszaállítsa a sorkatonai szolgálatot, és mozgósítást rendeljen el.
Ha valakit ilyen rendkívüli helyzetben, törvényesen behívnak katonai szolgálatra, és a behívóparancs ellenére nem jelenik meg, akkor a következő jogi következményekkel kell számolnia:
Büntetőjogi következmények
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) értelmében az alábbi tényállások merülhetnek fel:
5/1. Kötelességszegés mozgósítás esetén (Btk. 433. §)
„Aki hadkötelesként vagy tartalékosként mozgósítás vagy megelőző védelmi helyzet elrendelése esetén behívásra nem jelentkezik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
5/2. Szolgálat megtagadása
Ha valaki szándékosan tagadja meg a katonai szolgálatot, és nem csupán késik vagy elmulasztja a jelentkezést, az szigorúbb megítélés alá eshet, különösen, ha ezzel másokat is veszélybe sodor.
Eljárás alá vonás / elfogatóparancs: Ha valaki a behívóparancs ellenére rejtőzködik, akár előállításra is sor kerülhet.
III.
Egy barátom a hadkötelezettséggel szemben a verbunkos toborzást tartja járható és humánus útnak.
Érdekességként nézzük hogyan működött ez a múltban.
A verbunkos toborzás a 18–19. századi Magyarország jellegzetes katonatoborzási módszere volt, amely a zene, tánc, ünnepség és gyakran ital segítségével igyekezett fiatal férfiakat besorozni a hadseregbe. A „verbunkos” szó a német Werbung (toborzás) szóból ered.
A verbunkos toborzás lényege
A verbunkos toborzás egy színpompás, szórakoztató esemény volt, amely során katonazenekarok, táncosok és toborzótisztek járták a falvakat és városokat, hogy önkénteseket toborozzanak. A folyamat lépései nagyjából a következők voltak:
1. Zenés bevonulás: A katonazenekar vonult be a településre verbunkos zenével, amely egy sajátos, magyar népi és katonai motívumokból építkező zenei stílus volt.
2. Táncos bemutató: A toborzó katonák táncot jártak (ez volt a verbunk), amellyel erőt, bátorságot, férfiasságot és katonai dicsőséget szimbolizáltak.
3. Vendéglátás: A fiatalokat gyakran meghívták a helyi kocsmába, ahol ingyen italt, ételt kaptak, gyakran leányokat is odacsaltak, hogy fokozzák a hangulatot.
4. “Kalap alá csapás”: A toborzás végén, ha a fiatal férfi a mulatozás hevében elfogadta a katonák sapkáját (jelképesen a fejére csapta), az a besorozás elfogadásának számított – gyakran visszavonhatatlanul.
Hatékonyság
A verbunkos toborzás rövid ideig igen hatékony módszernek bizonyul. 1848-ban, a honvédség megalakulásakor még nem volt általános hadkötelezettség, a haderőt önkéntes verbunkos toborzással hozták létre. Később a szabadságharc elhúzódásakor, 1949 elejétől már bevezetésre került a kötelező sorozás rendszere. A 18. század második felében, amikor a Habsburg Birodalom növelni kívánta a magyar hadsereg létszámát, a verbunk újra előkerült. A zene, az ünneplés és a közösségi nyomás sok fiatalt ösztönzött arra, hogy – akár pillanatnyi felbuzdulásból – csatlakozzon a hadsereghez.
Ha a hadsereg létszámhiányban szenvedett, a verbunkost gyakran kiegészítették kényszertoborzással vagy egyszerű elhurcolással is
IV.
Az ukrajnai hadkötelezettség az utóbbi években (különösen a 2014-es krími annexió és a 2022-es orosz invázió óta) nagyon jelentős és aktív jogintézmény. Az országban általános hadkötelezettség van érvényben, és háborús időszakban fokozott mozgósítás történik.
Ukrajna – Hadkötelezettség és mozgósítás
1. Alapvető rendszer békeidőben
Minden 18 és 27 év közötti férfi hadköteles.
Évente történik sorkatonai behívás, amely kb. 12 hónapos szolgálatot jelent.
Nők bizonyos szakmák esetén (pl. orvos, gyógyszerész, IT) is regisztrációra kötelezettek lehetnek.
2. 2022-es teljes körű orosz invázió után
A 2022. február 24-én elrendelt teljes körű orosz támadás után:
Rendkívüli állapotot és általános mozgósítást vezettek be.
18 és 60 év közötti férfiaknak megtiltották az ország elhagyását (bizonyos kivételekkel).
Kötelező lett a katonai szolgálatra történő regisztráció és behívás.
Folyamatosan zajlanak hullámokban a mozgósítások.
3. 2024–2025-ös jogi változások
Ukrajna 2024-ben szigorította a hadkötelezettséggel kapcsolatos szabályokat a védelmi igények miatt:
2024. április 16-án Zelenszkij elnök aláírta az új katonai nyilvántartási törvényt, amely:
Kötelezővé teszi minden 18–60 év közötti férfi számára a katonai regisztráció frissítését.
Digitális rendszer bevezetésével követi nyomon a hadköteleseket.
Lehetővé teszi az elektronikus behívók kiküldését.
Megbünteti azokat, akik elmulasztják az adataik frissítését vagy nem tesznek eleget a behívásnak.
4. Mozgósítási rendszer
Háborús körülmények között a hadkötelezettség az alábbiak szerint alakul:
Korcsoport
Állapot
18–27 év
Sorkatonai szolgálat vagy mozgósítás
27–60 év
Tartalékos és mozgósítható
60+ év
Kivétel, de önkéntes jelentkezés lehetséges
Nők – bizonyos foglalkozási körökben (pl. orvosok, IT, távközlés, vegyészet) kötelesek katonai nyilvántartásba kerülni.
5. Kivételi és halasztási lehetőségek
Korlátozottan mentesülhetnek mozgósítás alól:
Egészségügyi alkalmatlanság esetén
Többgyermekes apák (legalább 3 gyermek)
Gondozásra szoruló családtag esetén
Oktatásban részt vevők
Állami tisztviselők, létfontosságú infrastruktúrában dolgozók
6. Menekülés, kiutazás kérdése
Az ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot 18 és 60 év között, kivéve speciális eseteket.
A hadkötelezettség alóli kibúvás büntetendő, akár börtönnel is.
2023–2024-ben több országban (pl. Lengyelország, Németország) vita volt arról, visszaküldjék-e az ukrán férfiakat katonai szolgálatra.
7. Önkéntes jelentkezés
Az ukrán hadsereg jelentős mértékben támaszkodik:
Önkéntesekre
Területvédelmi egységekre
Nemzetközi önkéntesekre (pl. külföldi légió)
8. Lehetséges szankciók behívás megtagadása esetén
Ukrajnában a katonai szolgálatra történő behívás elmulasztása esetén, jogilag szankcionált cselekmény. A 2022-es háborús állapot kihirdetése óta ezek a szankciók jelentősen szigorodtak, és a jogszabályokat többször módosították, hogy hatékonyabban biztosítsák a hadkötelezettség teljesítését.
Jogi alap
Az alábbi ukrán törvények és rendelkezések szolgálnak jogi alapként:
Ukrajna Büntető Törvénykönyve
Art. 336 — Katonai szolgálat alóli kibúvás :
Ha valaki szándékosan nem jelenik meg a behívóra, akár 3–5 év szabadságvesztés is kiszabható.
Ukrajna Közigazgatási Szabálysértési Törvénykönyve:
Art. 210 és 210-1: Közigazgatási büntetés szabható ki arra, aki nem jelenik meg a katonai nyilvántartási irodában vagy megtagadja az adatok frissítését:
Bírság: 3400–8500 hrivnya (kb. 85–210 euró) első alkalommal.
Ismételt esetben vagy súlyosabb formában: 17 000–25 500 hrivnya is lehet.
A katonai szolgálatról szóló törvény:
Előírja, hogy minden hadköteles állampolgár köteles megjelenni a katonai toborzó központban a behívóban meghatározott időpontban.
Mi történik, ha valaki nem jelenik meg?
Első lépés: Adminisztratív bírság kiszabása.
Ha ismételten nem jelenik meg, vagy ha nyilvánvalóan elkerüli a behívást (pl. bujkál, nem veszi át a behívót stb.), akkor a hatóságok büntetőeljárást indíthatnak.
Letartóztatás és bírósági eljárás indulhat, amely akár letöltendő börtönbüntetéssel is zárulhat.
V.
Sebestyén József 45 éves hadköteles, aki a magyar hatóságok szerint, magyar állampolgár volt Kárpátalján, és őt az ukrán toborzók brutálisan bántalmazták, aminek következtében, 2025 július 6–án meghalt. Az ukránok szerint Ukrán állampolgár volt és nem bántalmazták, hanem tüdőembóliában halt meg. Ilyen esetként csak egy ember nevét ismerjük, ez bizonyítja, hogy az eset nem általános. Általános viszont az, hogy sok Kárpátaljai magyar állampolgár, hősiesen helytáll és az Ukránokkal vállvetve védik az országot, az agresszorral szemben. Talán ezt kellene helyénvalóan kezelni, ebből inkább lehetne politikai tőkét kovácsolni, de ez a kocka már el lett vetve.
Az tény, hogy Sebestyén úr meghalt szomorú, ezért őszinte sajnálatomat fejezem ki, hisz Ő egy megismételhetetlen egyéniség volt, aki utánozhatatlan értéket képviselt. Családjának őszinte részvétet nyilvánítok.
Nem láttuk, ezért nem tudhatjuk, hogy mi volt e tragédia oka és ki volt az okozója. Azt tudjuk, fentebb látjuk is, hogy az ilyen eseteket szigorú törvények szabályozzák. Ha valaki nem tesz eleget a behívási kötelezettségnek azt előállítják. Ha sok ilyet látunk, az nem azt jelenti, hogy embervadászattal toboroznak, hanem hogy egyre több ember próbál kibújni a hadkötelezettség alól. Az eset kivizsgálása még nem fejeződött be. Korai bármit tényként állítani.
Miniszterelnökünk, aki a család felé részvétet nyilvánított, megpróbált az ügyből belpolitikai tőkét kovácsolni. A lakosság szimpátiáját jó kormányzással, produktív gazdasággal, magas színvonalú oktatással, jól működő egészségüggyel, stb. lehet kivívni.
Az biztos, hogy a visszavonuló ukrán hadseregnek, amelyik honvédő háborút vív az orosz agresszor ellen, harcképes katonákra van szüksége, nem pedig bevetés előtti rokkantakra. Tehát nem volt és nem is lehetett érdekük, hogy honfitársunkat „vasdorongokkal” agyonverjék. Egyébként, ha azt használtak volna, akkor Sebestyén úr már a helyszínt sem hagyta volna el. Az is biztos, hogy a behívó parancs nem teljesítése törvényi eljárást von maga után, ami letartóztatással és bírói eljárással jár. Szerencsére halálbüntetés már Ukrajnában sincs. Ha az ilyen eseteket a törvény betartásával nem szankcionálnák, az az egész haderőt demoralizálná, ami az agresszor malmára hajtaná a vizet. Számtalan példa bizonyítja, hogy a demoralizált haderő, olyan, mint a vaj, amelyet a kés könnyen átszel. Még a nagyfegyelmű japán haderőben is előfordult, igaz a második világháború vége felé, hogy néhány amerikai katona, a japánok több száz katonáját ejtette foglyul. Ha demoralizált egy haderő, kialakul a minden mindegy hangulat, ahol a lényeg az lesz, hogy csak legyen már vége. Amikor ez bekövetkezik, hamar helyreáll a volt szocialista országokkal a közös szovjet határ, csakhogy most orosz fennhatóság alatt. Ellenség hiányában létrejön a béke. Az ilyen békéért nem osztanak Nobel békedíját. Remélem, hogy Miniszterelnökűnk, aki hosszú időn keresztül oroszellenes politikát folytatott és most érthetetlen okok miatt, úgy működik, mintha hadköteles lenne náluk, nem a közös orosz magyar államhatárt akarja helyreállítani. A fentiek alapján feltételezem, hogy a haláleset, amelyik egy megtévedt magyar, ukrán állampolgárunkkal történt, csak az események szerencsétlen és véletlen összeállásának következménye volt. Várjuk meg a kivizsgálás végét, amely vizsgálóbizottságban, normális viszony esetén, magyar szakembernek is helye lenne.
Az óvodai szintű egymásra mutogatást ideje befejezni, tudnunk kell, hogy hol a helyünk, az ukrán néppel több, mint ezer éve szomszédok vagyunk és azok is maradunk. Javaslom, hogy tartsuk magunkat az előző cikkemben leírtakhoz.


1 hozzászólás
Ferenc Odrobina · 2025.07.19. – 12:20
nem utolsó sorban adatszolgáltatási kötelezettség….