A 2026-os választáson “alkotmányozó” parlamentet válasszunk!

Szerző: But Sándor Közzétéve:

Felhívás

a 2026. évi országgyűlési választáson induló ellenzéki pártok vezetőihez

Meglátásunk szerint a reménybeli kétharmados győzelem megszerzése érdekében is szükséges, de a győzelmet és kormányalakítást követően a jogos elszámoltatáshoz, és a NER lebontásához, majd a teljesen demokratikus állam rendszerének kiépítéséhez elengedhetetlen egy új, és lehetőleg népszavazással megerősített alkotmány létezése.

Mivel a kívánt változás csakis egy új alkotmány keretében valósítható meg jogállami módon, és a nem kívánt forradalom nélkül.

Ezért kérjük az összes ellenzéki párt vezetőségét, de elsősorban a ma leginkább változást hozni képes TISZA párt vezetését, hogy alkotmányozó parlamenti tevékenység végrehajtásához már a kampány időszakban kérjen felhatalmazást a választópolgároktól. 


A felhívás társadalmi támogatottsága érdekében szeretnénk kérni minden civil szervezetet és választópolgárt, ha egyetért az alkotmányozás szükségességével, akkor írja alá az alábbi petíciót, melyet a pártok vezetőihez eljuttatni kívánunk.

Itt lehet aláírni:


Természetesen tudjuk, hogy Magyarországon formálisan soha nem hívtak össze “alkotmányozó nemzetgyűlést” (mint például Franciaországban vagy Németországban volt erre példa), de több alkalommal a parlament gyakorolt alkotmányozó hatáskört. Különösen a 2011-es Alaptörvény elfogadása tekinthető egyfajta “alkotmányozási aktusnak”, még ha nem is előzte meg új felhatalmazás vagy népszavazás!

Szerintünk ettől függetlenül is “alkotmányozó” választásnak kell hirdetni a 2026-is országgyűlési választást a mai naptól. Még akkor is, ha többek szerint ez a javaslat “légbőlkapott”, mert ilyen nincs a magyar jogrendben.

Javaslatunkat nem is a jogrendbe beépülve kell hirdetni és támogatni – emlékezzünk arra, mit kapott tőlünk a Fidesz az ő “alkotmányozása” kapcsán (teljes joggal, bár nulla eredménnyel)! Hányan mondták, “nem kért erre felhatalmazást a választóktól 2010-ben”, meg hasonlók – hanem a közhangulatba kell elültetni azt az igényt, hogy ezen a sokak által “rendszerváltó” választásnak (ilyen sincs a magyar jogrendben) nevezett országgyűlési választáson induló pártok, elsősorban a TISZA párt egyben az alkotmányozásra is kérjen felhatalmazást a választóktól. Értelem szerűen a változást akarók és a választáson indulók joggal szeretnék, hogy egyedül, vagy koalícióban kétharmados többséget szerezzenek az ellenzéki erők. Ha valóban “rendszerváltoztatást” akarunk, akkor ahhoz elengedhetetlen a meglévő Alaptörvény helyett egy olyan népszavazással megerősített új Alkotmányt készíteni, ami alapján a kétharmados törvények (benne a választási-, különleges jogrendi-, honvédelmi-, alkotmánybírósági-, ügyészségi-, média-, stb. törvények) új alapokra helyezve jogállami módon elfogadtathatók.

Alkotmányozó parlament alatt olyan parlamentet értünk, amelynek elsődleges feladata egy új alkotmány megalkotása. Magyarország történetében ilyen típusú parlament hivatalosan nem működött klasszikus értelemben véve, de voltak olyan időszakok, amikor a parlament (vagy más testület) alkotmányozó szerepet töltött be.

Néhány kulcsfontosságú történelmi példa:


1. 1946–1949: A második világháború utáni alkotmányozás

  • 1946-ban Magyarország államformája köztársasággá vált (1946. február 1.).
  • 1949-ben fogadták el a 1949. évi XX. törvényt, amely a szocialista típusú alkotmányt jelentette. Ezt erőteljesen a sztálinista szovjet alkotmány (1936) mintájára írták.
  • A parlament, amely ezt az alkotmányt elfogadta, nem nevezhető klasszikus értelemben vett “alkotmányozó parlamentnek”, de alkotmányozó tevékenységet végzett.

2. 1989–1990: Rendszerváltás

  • 1989-ben átfogó alkotmánymódosításra került sor, amely gyakorlatilag új rendszert vezetett be: a jogállami, demokratikus Magyar Köztársaságot.
  • Az 1949-es alkotmány preambuluma és egyes részei ugyan megmaradtak, de a tartalom teljesen megváltozott.
  • A rendszerváltás nem választott külön alkotmányozó nemzetgyűlést, hanem a meglévő Országgyűlés módosította az alkotmányt a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások megállapodásai alapján.

3. 2010–2011: Az új Alaptörvény elfogadása

  • A 2010-ben kétharmados többséggel megválasztott Fidesz–KDNP kormányzó koalíció új alkotmányt fogadott el.
  • A Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-án fogadták el, és 2012. január 1-jén lépett hatályba.
  • Az Országgyűlés ez esetben sem “alkotmányozó parlamentként” lett megválasztva, de kétharmados többsége révén gyakorlatilag alkotmányozó szerepbe került.
  • Fontos kritika volt, hogy nem volt társadalmi egyeztetés, illetve nem volt népszavazás az Alaptörvényről.

Nagyon valószínű, hogy Magyarországon 2026-ban sem lesz hivatalosan megalakítva alkotmányozó nemzetgyűlés – nem várható olyan testület, amit kizárólag új alkotmány megalkotására hívnak össze. A jelenlegi jogi keret szerint az Országgyűlés látja el ezt a szerepet, és ahhoz, hogy alkotmányt vagy új Alaptörvényt fogadjon el, kétharmados többségre van szükség a parlamentben.

Az Alaptörvény (Magyarország jelenlegi alkotmánya, 2012 óta hatályos) szerint az alkotmányt az Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja vagy alkothatja meg.

Ez azt jelenti, hogy a parlamenti képviselők legalább 2/3-a jelen kell legyen, és közülük 2/3‑os többséggel kell elfogadniuk az alkotmánymódosítást vagy az új Alaptörvényt.


Milyen lehetőségek vannak 2026-ban?

  • A 2026-os országgyűlési választások eredményétől függ, hogy mely párt vagy koalíció szerzi meg a kétharmados többséget.
  • Ha valamelyik politikai erő eléri a kétharmados többséget, akkor jogilag megvan a lehetősége arra, hogy új alkotmányt fogadjon el vagy módosítsa a jelenlegit.
  • Ez nem feltétlenül jelenti, hogy automatikusan lesz új alkotmány, vagy hogy alkotmányozó nemzetgyűlést hívnak össze; a parlament “normál” keretek között, egyszerűen a megszokott törvényalkotási folyamatnál magasabb szavazati aránnyal dönt.

Fontos szempontok:

  • Nincs szükség külön alkotmányozó parlament választására, az Országgyűlés önmagában jogosult az alkotmányozásra kétharmados többséggel.
  • Az alkotmányozási jogkör gyakorlása parlamenti többségi kérdés — ha nincs kétharmad, akkor nincs lehetőség alkotmányozásra.
  • Társadalmi, politikai konszenzus vagy széleskörű támogatás nélkülözhetetlen is meg lehet szavazni az alkotmányt, ami politikai vitákat szokott generálni.

Az „alkotmányozó parlament választására” való felhatalmazás kérése Magyarországon jogilag nem egy külön, önálló választás, hanem egy olyan politikai vagy jogi kezdeményezés lehet, amelynek célja, hogy a következő parlament a meglévő rendszer keretein túl új alkotmány megalkotására kapjon felhatalmazást.

Hogyan működik ez jelenleg Magyarországon?

  • Az alkotmányozás jogát a jelenlegi Alaptörvény szerint az Országgyűlés gyakorolja, kétharmados többséggel.
  • Nincs külön alkotmányozó parlament választás, tehát nincs olyan választás, amelyet csak új alkotmány elfogadására hívnának össze.
  • A parlamenti választásokon az Országgyűlés tagjait választják meg, és amennyiben a megválasztott képviselők elérik a kétharmados többséget, akkor jogosultak alkotmányt alkotni vagy módosítani.

Miért  fontos a felhatalmazás kérése és  az alkotmányozó parlament?

Magyarországon a kétharmados törvények (más néven sarkalatos törvények) különleges jelentőséggel bírnak, mivel elfogadásukhoz az Országgyűlés képviselőinek legalább kétharmados többsége szükséges. Ezek a törvények olyan alapvető kérdéseket szabályoznak, amelyek meghatározzák az állam működését, a demokratikus berendezkedést, az alapvető jogokat és a közjogi intézményrendszert.

⚖️ Mi az a kétharmados törvény?

A kétharmados törvény olyan törvény, amelyet a magyar Alaptörvény vagy más jogszabály úgy határoz meg, hogy csak a jelen lévő országgyűlési képviselők legalább kétharmadának szavazatával lehet elfogadni vagy módosítani. Ezek a törvények biztosítják, hogy a politikai konszenzus nélkülözhetetlen legyen a legfontosabb kérdésekben.

🧾 Mely témakörökre terjednek ki a kétharmados törvények?

A Magyarország Alaptörvénye tételesen felsorolja, mely területeken szükséges sarkalatos törvényeket alkotni.

❗Miért fontosak a kétharmados törvények?

Azért, mert stabilitást biztosítanak a jogrendszerben, megnehezítik a politikai befolyás megszerzését demokratikus működés szempontjából a kulcsfontosságú intézmények felett, biztosítják a politikai konszenzust a legfontosabb kérdésekben.

Ugyanakkor, ha egyetlen politikai erő rendelkezik kétharmados többséggel, akkor ez komoly hatalmi koncentrációt is lehetővé tehet – ahogy az 2010 után Magyarországon is történt.

Magyarországon a kétharmados törvények (sarkalatos törvények) olyan jogszabályok, amelyek elfogadásához az Országgyűlés képviselőinek jelenlévő két‑harmadának szavazata szükséges. Az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépése óta – több módosítást követően – 38 különböző tárgykörben van erre előírás.

🧠 Mit jelentene egy új alkotmányozó parlament Magyarországon?

Egy hivatalos alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozása politikai és jogi szempontból is új alapokra helyezhetné az állami berendezkedést.

📜 Jogi következmények:

  • Új alkotmányt lehetne elfogadni az egész jogrend újraépítésével.
  • Meg lehetne szüntetni vagy módosítani a jelenlegi Alaptörvény kétharmados „zártságát”.
  • Társadalmi konszenzust tükröző, legitimációs szempontból erősebb alkotmány jöhetne létre.

🔧 Hogyan lehetne létrehozni?

A jelenlegi Alaptörvény szerint nincs benne szabályozva alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, tehát ezt kívülről, politikai döntéssel, akár népszavazás útján kellene előkészíteni. A választásokon győztes politikai erő(k) deklarálhatnák, hogy alkotmányozó felhatalmazást kérnek.

🧩 Vita a legitimitásról

Sokan vitatják, hogy a 2011-es Alaptörvény valóban demokratikus és társadalmi konszenzuson alapul-e, mivel kizárólag a kormánypártok fogadták el. Egy új alkotmányozó parlament lehetőséget adna a szélesebb társadalmi párbeszédre. Magyarország jelenlegi jogrendje nem tartalmaz kifejezett szabályokat az alkotmányozó nemzetgyűlés vagy alkotmányozó parlament összehívására. Ennek oka, hogy az Alaptörvény (2012-től hatályos) szerint a törvényhozó hatalom – azaz a rendes Országgyűlés – jogosult az Alaptörvény megalkotására és módosítására is, kétharmados többséggel.

🧭 Mégis hogyan lehetne összehívni egy alkotmányozó parlamentet? Ehhez a politikai akaratnak és a “népfelség” elvének kellene érvényesülnie – vagyis egy új népi felhatalmazás alapján lehetne erre sort keríteni.

🛠️ Lehetséges forgatókönyvek

1. Új Országgyűlés politikai felhatalmazással (de facto alkotmányozó testületként).  Ez lehet a legvalószínűbb és leggyakorlatiasabb út.

  • A választásokon induló politikai erők előre bejelentik, hogy új alkotmányt kívánnak alkotni.
  • A választók erre szavazva politikai felhatalmazást adnak.
  • Az új parlament, kétharmados többséggel, hatályon kívül helyezi az Alaptörvényt, és új alkotmányt fogad el.

Bár vannak, akik szerint ez is ogilag vitatható, de politikailag teljesen legitim. Egyébként ezt követte a Fidesz–KDNP a 2010-es győzelme után, amikor a 2011-es Alaptörvény megszületett.

2. Népszavazás útján történő kezdeményezés. Bár népszavazáson alkotmányt közvetlenül nem lehet elfogadni, egy népszavazási eredmény legitimálhatja az alkotmányozást.

  • Az állampolgárok népszavazással kimondják: “A jelenlegi Alaptörvény hatályon kívül helyezését kívánjuk.”
  • A népszavazási eredmény politikai nyomást gyakorol a parlamentre.
  • A parlament ez alapján alkotmányozó testületként járhat el.

🛑 Ennek jogtechnikai akadálya, hogy az Alaptörvény nem teszi lehetővé a saját eltörléséről szóló népszavazást, de egy új jogi helyzetben (pl. politikai válság, rendszerváltás) ez mégis kivitelezhető lehet.

3. Külön testület “Alkotmányozó Nemzetgyűlés” összehívása. Ez volna a leginkább „tiszta” és elméleti alkotmányozás, bár kevés akarat van rá.

  • Egy új típusú választást írnak ki, amelynek célja: egy alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztása.
  • Ez a testület csak egy új alkotmány elfogadásáért felelős, majd feloszlik.
  • Az új alkotmány elfogadása után az új alaptörvény alapján új parlamentet választanak.

⚖️ Ezzel az a probléma, hogy a jelenlegi Alaptörvény alapján nincs ilyen eljárás, és politikai akarat sem látszik, így ehhez a politikai és társadalmi konszenzuson túlmenően forradalmi vagy rendkívüli jogi helyzet kellene.

4. Társadalmi mozgalmak, alkotmányozó nemzeti konvenciót alkotnak. Civil és szakmai szereplők önkéntes alapon kidolgoznak egy teljesen új alkotmánytervezetet (ez történik pl. egyes ellenzéki kezdeményezésekben).

  • Ez nyomást gyakorol a politikára.
  • Ha társadalmi támogatottságot nyer, az új Országgyűlés ezt felhasználhatja egy új alkotmány elfogadására.

⚠️ Fontos tudni, hogy a “gránit szilárd” jelenlegi Alaptörvény nem ismeri el az alkotmányozó népet mint közvetlen jogalkotót! Az Alaptörvényt csak az Országgyűlés kétharmada módosíthatja – vagy helyezheti hatályon kívül.

Az alkotmányozás 2026-ban Magyarországon – a jelenlegi jogi és politikai rendszer alapján – csak különleges politikai forgatókönyv mellett lehetséges, mivel a jelenlegi Alaptörvény nem biztosít lehetőséget saját eltörlésére, vagy egy külön alkotmányozó nemzetgyűlés összehívására.

Ugyanakkor, ha 2026-ban egy politikai erő (vagy koalíció) alkotmányozó felhatalmazást kér a választóktól, és ezt el is nyeri, akkor de facto alkotmányozásra kerülhet sor – a népakarat alapján. Ezt az utat a Fidesz–KDNP is bejárta 2010 után.

🧭 Akkor hogyan lehet alkotmányozni 2026-ban?

Lépésről lépésre:

🔹 1. Politikai programmal, nyílt, előzetes felhatalmazás kéréssel. Az ellenzéki erők (vagy új mozgalom) már a kampányban nyíltan deklarálják, hogy a 2026-os győzelem esetén:

  • Hatályon kívül helyezik a 2011-es Alaptörvényt,
  • Új, demokratikus, társadalmi egyeztetésen alapuló alkotmányt fogadnak el,
  • Új választást is tartanak az új alkotmány alapján.
  • A választási program központi része kell legyen: „alkotmányozó parlamentet választunk”.

🔹 2. Választási győzelem és kétharmados parlamenti többség megszerzése

  • A jelenlegi Alaptörvény szerint csak az Országgyűlés kétharmados többsége módosíthatja azt.

Tehát cél az alkotmányozó parlamentként is működő új Országgyűlés.

📌 Ha nincs kétharmad, akkor csak politikai és társadalmi nyomással (pl. népszavazás, civil mozgalom, nemzetközi nyomás) lehet próbálkozni, de jogilag az Alaptörvény akkor is marad.

🔹 3. Az Alaptörvény hatályon kívül helyezése. Az új parlament elfogadhat egy alkotmányos nyilatkozatot, amely szerint a 2011-es Alaptörvény:

  • nem a nép által elfogadott (nem volt népszavazás),
  • kizárólag egyetlen politikai erő által lett elfogadva,
  • nem felel meg a demokratikus alkotmányosság elveinek,
  • hatályát veszti egy új alkotmány elfogadásával párhuzamosan.

🛑 Ez jogilag támadható, de politikailag legitimálható, ha a választók ezt előzetesen felhatalmazásként megadták.

🔹 4. Új alkotmány kidolgozása – nyilvános társadalmi egyeztetéssel.

  • Parlamenti alkotmányozó bizottság.
  • Civil és szakértői testület (pl. Alkotmányozó Konvenció).
  • Online és személyes társadalmi konzultáció.

Cél egy széleskörű konszenzus, új demokratikus alkotmány igényére, amely rögzíti a fékek és ellensúlyok visszaállítása, a sajtószabadság, a bírói függetlenség, a közmédiától és az ügyészségtől való függetlenedés, az önkormányzatok autonómiája, az egyház–állam szétválasztása, stb. elveket és szabályokat.

🔹 5. Új alkotmány elfogadása.

  • Az alkotmányozó parlament fogadja el.
  • Opcionálisan népszavazással megerősítve (ez erősíti a demokratikus legitimitást, még ha jogilag nem is kötelező).

🔹 6. Új választások kiírása az új alkotmány szerint. Ha az új alkotmány új választási rendszert, új jogállami feltételeket tartalmaz, akkor:

  • ki lehet írni új országgyűlési választásokat,
  • az új parlament már az új alaptörvény keretei között működik.

📚 Alternatívák, ha nincs kétharmad

Ha 2026-ban nincs kétharmados győzelem, akkor is lehet törekedni a demokratikus alkotmányozás előkészítésére:

  • Társadalmi nyomásgyakorlás, civil konvenció, nemzetközi jogvédő szervezetek bevonása.
  • Egy alternatív alkotmány tervezet kidolgozásával morális, politikai nyomásgyakorlás.
  • Népszavazási kampánnyal legitimációs alap megteremtése.

⚖️ Jogászi viták természetesen vannak bármelyik módszerről, hiszen az alkotmányozás kérdése alkotmányelméleti vita tárgya is.

📝 Összefoglalás

Hogyan lehetne 2026-ban legitim módon új alkotmányt elfogadni?

  • Előre deklarált alkotmányozási szándék. Ez alapján a választók felhatalmazásának megszerzése.
  • Parlamenti kétharmad megszerzése. Egyedül, vagy koalícióban.
  • Alaptörvény hatályon kívül helyezése politikai nyilatkozattal.
  • Új alkotmány kidolgozása és elfogadása.
  • Opcionálisan népszavazás.
  • Új választások kiírása.

 

Kategóriák: Vélemények

1 hozzászólás

Miért fontos a plurális demokrácia? – NORMA · 2025.07.13. – 16:05

[…] A 2026-os választáson “alkotmányozó” parlamentet válasszunk! […]

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük