Várhatóan a betegellátást nem érinti a MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) fenntartóváltása, de az egykor hagyományosan erős magyar katonaegészségügy az utolsó intézményét is elveszíti.

Ezzel viszont pontosan a honvédkórház jellegét veszíti el az intézmény, és ezzel a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség pedig a legmagasabb szintű katonaegészségügyi központ nélkül marad. Mindezt egy újonnan fabrikált “háborús veszélyhelyzet” időszakában, rendeleti kormányzás alatt hirdeti ki a felelős magyar kormány. Jó lenne végre érteni Orbán Viktor miniszterelnök államszervezet átalakító lépései mögött milyen elvek állnak, vagy nem állnak. Elég furcsán festene, ha ezek alapján a lépések alapján a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozna a Magyar Honvédség irányítása és az úgynevezett “védelmi minisztérium” csupán a sportért felelne.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ 2023. január 1-jével kiválással jön létre a Belügyminisztérium égisze alatt – olvasható a Magyar Közlöny 86., kedden éjjel megjelent számában, amely tartalmazza az új kormányzati struktúrában a miniszterek és a tárcák feladatairól szóló kormányrendeletet. A módosítás előírja, hogy az esetleges jogviszonyváltással a munkavállalók fizetése nem lehet kevesebb a fenntartóváltás nyomán.

A magyar honvédség korábban számos kórházzal rendelkezett országszerte, a főváros mellett Győrben, Pécsett, Verőcén, Balatonfüreden és Kecskeméten is fenntartott intézményeket, melyek a régiókban önálló honvédegészségügyi szolgáltatóként működtek.

Később ezeket összevonták, leépítették, végül a honvédség a kétezres évek elejére elvesztette városi kórházait, csupán a központi honvédkórház maradt több külső telephellyel.

Aztán a 2010-ben kétharmados többséggel nyert Fidesz az előző kormány időszakában felhalmozott adósságra hivatkozva a kórház “racionalizálásába” kezdett.

A “racionalizálás” elsők között a Verőcei Betegotthon megszüntetését jelentette. Amit az abbiakban hoztak az érintettek tudomására.

Tisztelt Betegek és Hozzátartozók!

Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy a fenntartó Honvédelmi Minisztérium a 66/2012. (IX. 14.) HM utasításban foglaltak szerinti szervezeti racionalizálás során a Verőcei Betegotthon (továbbiakban VBO) működését beszünteti.

A fenti HM utasítás alapján a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ parancsnokának 2013. március 04-én kiadott 55/2013. parancsában foglaltak szerint a VBO-ban 2013. július 01-től az intézményi lehetőségek nem lesznek adottak a betegek befogadására és további ápolására.

A fentiekben foglaltakra történő hivatkozással a betegfelvételi előjegyzés és a már előjegyzési időponttal rendelkező új betegek felvétele 2013. március 05-től beszüntetésre került.

A jelenleg ápolás alatt álló betegek tekintetében, a hozzátartozókkal kötött fizetőköteles ápolási szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződések még a hónap folyamán felmondásra kerülnek.

Ezekben a szerződésekben az MH EK Honvédkórház vállalta az ápolási szolgáltatás térítéses nyújtását – amely 2013. július 01-től megszűnik -, míg a hozzátartozók vállalták hazatávoztatás illetőleg a szerződés megszűnése esetén a beteg további elhelyezését.

Kérem valamennyi kezelt betegünk tekintetében a Tisztelt Hozzátartozókat, hogy a betegek 2013. június 01-vel történő további kezeltetéséről, ápolásáról gondoskodni szíveskedjenek.

A Honvédelmi Tárca vizsgálja más telephelyen a további betegelhelyezés, ápolás biztosításának lehetőségét, azonban erről konkrét információkat jelenleg adni nem tudunk.

A parancsot aláíró MH Egészségügyi Központ parancsnokának megbízásából: Dr. Németh Károly nyá. orvos ezredes MH EK Verőcei Betegotthon intézetvezető

2014. szeptemberében Hende Csaba honvédelmi miniszter közölte, jövő márciusig tizenkettőről nyolcra csökkentik a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ telephelyeinek számát.

A racionalizálás során a Budaörsi úti Petőfi-laktanyából több intézet és osztály beköltözött a Róbert Károly körúti és a Podmaniczky utcai telephelyre. A katonai alkalmasság-vizsgálatok helyszíne Budapestről Kecskemétre, a Szilágyi Erzsébet fasorban lévő intézet a központ székhelyére került. A “magas fenntartási költségű” Verőcei Betegotthon ellátását a Szanatórium utcai telephelyre helyezték át. A következő fél évben a Gyáli úti épületből való kiköltözés következett, és annak osztályai szintén a központi telephelyen kaptak elhelyezést.

Viszonylag sokáig tartotta magát a honvédség Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálata, amely a szervezeten belül a köz- és járványügyi feladatok mellett, foglalkozás-, település- és állategészségügyi tevékenységet is ellátott. A szolgálat végül a Lázár János nevéhez köthető közigazgatási reform nyomán az “átszervezéseknek” esett áldozatul, 2018. január 1-jén szüntették meg az önállóságát.

A struktúra leépítése mellett egyre csökkent a hivatásos csapatorvosok száma, mára alig néhányan dolgoznak, az orvosok többsége közreműködőként látja el feladatait.

A Honvédkórház feladatai közé tartozott a katonai orvosi missziók megszervezése, a külföldön szolgálatot teljesítő katonai egységek, a hazai kiképzések és a NATO feladatokkal összefüggő tevékenységek egészségügyi biztosítása, a műveleti helyzetben telepítendő tábori kórház személyzetének folyamatos képzése és felszereléseinek biztosítása.

A magyar honvédegészségügy korábbi nemzetközi elismertségét mutatja, hogy a NATO Magyarországon hozta létre Katona-egészségügyi Kiválósági Központját.

Bár már korábban is felmerült a Honvédkórház jogállásának megváltoztatása, ám eddig a honvédelmi tárca kellően erősnek bizonyult, hogy megvédje a honvédegészségügy utolsó bástyáját. Csupán remélni lehet, hogy nem éppen a furcsa “háborús veszélyhelyzet” kihirdetése után veszti el meghatározó szerepét a Honvédelmi Minisztérium.

A régmúltban még erős katonaegészségügyi intézményrendszer szétverése nem most vette kezdetét, de sajnos nem is most erősítik!