Ukrán, magyar viszony története és jelene.
Ukrán, Magyar viszony története és jelene.
Anyagomban röviden bemutatom a Magyar, Ukrán viszony történetét a honfoglalás előtti időszaktól napjainkig, és azokat a tényezőket, hogy miért jó nekünk az ukrán szomszédság a jövőben is.
I.
A magyar–ukrán kapcsolatok ezer éves történelme során számos pozitív és negatív mozzanatot találunk. Két, egymás mellett élő, időnként szövetséges, máskor egymással szembenálló nép viszonyáról van szó, akiknek történelmi útjai gyakran keresztezték egymást. Az alábbiakban, időrendben, korszakokra bontva mutatom be röviden a kapcsolatok főbb eseményeit és azok hatásait.
1. Népvándorlás, honfoglalás és a Kijevi Rusz
A magyarok és az ukránok (akkor még keleti szláv törzsek) már a 9. században kapcsolatba kerültek a keleti sztyeppe övezetben. A magyarok az Etelközben éltek, amely részben a mai Ukrajna területén helyezkedett el.
– Pozitívum: A honfoglalás előtt több keleti szláv törzzsel békés együttélés volt megfigyelhető, kereskedelmi és katonai szövetségek alakultak.
– Negatívum: Az Etelközből való elvándorlás mögött részben a besenyő támadások mellett a keleti szláv és a Kijevi Rusz terjeszkedése is szerepet játszott.
2. A Magyar Királyság és a Kijevi Rusz (10–13. század)
Királyi házasságok:
I. (Szent) István fia, Imre herceg bizánci és Rusz kapcsolatokkal is bírt.
I. András magyar király felesége Anasztázia kijevi hercegnő volt, Vlagyimir nagyfejedelem lánya. Ez politikai szövetséget hozott létre a Magyar Királyság és a Kijevi Fejedelemség között.
Előnyök:
Stabilizálta a keleti határokat.
Kulturális és egyházi kapcsolatok erősödtek.
Negatívum: A középkor végére a Kijevi Rusz hanyatlani kezdett a tatár inváziók miatt, így a szövetségek megszűntek.
3. Tatárjárás (1241–42)
– Hatás Ukrajnára: A tatár invázió először a keleti szláv fejedelemségeket sújtotta. A Kijevi Rusz gyakorlatilag összeomlott, így a szövetségünk megszűnt.
– Hatás Magyarországra: A Tatárok 1241-ben betörtek Magyarországra is, hatalmas pusztítást végeztek.
– Közös sors: Mindkét nép elszenvedte a pusztítást, és ez visszavetette a gazdasági és politikai fejlődést.
4. Török hódoltság (16–17. század)
– Ukrán területek sorsa: Ekkorra a mai Ukrajna nagy része a Lengyel–Litván Unió, kisebb része a Krími Kánság, később az Orosz Cárság fennhatósága alá került. A Kárpátalján (a mai ukrajnai magyar közösség területe) élő magyarok és ruszinok (a mai ukránok elődei) egymás mellett éltek.
– Pozitívum: Vallási és kulturális keveredés, békés együttélés sok helyen.
– Negatívum: Vallási megosztottság (görög katolikus–római katolikus), etnikai feszültségek időnként.
5. Osztrák–Magyar Monarchia és az Orosz Cárság (1867–1918)
– Társadalmi kép: A Kárpátaljai ruszinok a magyar közigazgatás alatt éltek. Sokuk asszimilálódott, de törekedtek kulturális önállóságuk megőrzésére.
Pozitívum:
Oktatási és infrastrukturális fejlődés (vasút, iskolák).
Ruszin elit képzése magyar egyetemeken
Negatívum:
Magyarosítási politika, elnyomás érzete a ruszin közösségben.
– Az orosz propaganda felerősödött a cári birodalom hatására.
6. I. és II. világháború
– I. világháború után:
– Kárpátalja Csehszlovákiához került (1920 – trianoni béke).
– Ukrán területek a Szovjetunióhoz és Lengyelországhoz tartoztak.
II. világháború alatt:
– Magyarország 1939-ben visszafoglalta Kárpátalját.
– A Szovjetunió 1944–45-ben elfoglalta Kárpátalját, majd 1946-ban Ukrajnához csatolta.
– Negatívum: Etikai tisztogatások, internálások, erőszakos szovjetizáció.
7. A Szovjetunió időszaka (1945–1991)
– Mezőgazdasági együttműködés:
– A Szovjetunió, így Ukrajna is tanulmányozta a magyar TSZ- rendszer működését.
– Több ukrán agrárszakember járt Magyarországon, különösen a 60-as és
70-es években.
– A magyar mezőgazdaság akkoriban mintaként szolgált a „Kenyérkosárként” emlegetett Ukrajnában.
Pozitívum: Tudástranszfer, technológiai fejlődés, szakmai kapcsolatok.
– Fordulat: Az 1990-es évektől Magyarország szakemberei kezdték tanulmányozni az ukrán mezőgazdasági nagyüzemeket, különösen a kukorica- és gabonatermesztést.
Összegzés
A magyar–ukrán (korábban Rusz, ruszin) kapcsolatok történelme sokszínű és összetett. A szövetségek, házasságok, közös tragédiák és együttműködések egyaránt jellemezték a két nép viszonyát. A múlt tapasztalatai – háborúk, etnikai feszültségek, de szövetségek is – ma is tanulságul szolgálnak, különösen a mezőgazdasági és oktatási együttműködések tekintetében.
II.
Bízom benne, hogy mindenki megérti azt, hogy Ukrajna önálló, szuverén államként való létezése több objektív előnnyel is jár Magyarország számára, különösen geopolitikai, gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból.
Nézzük ezeket pontokba szedve:
1. Ütközőzóna szerep a nagyhatalmak között (geopolitikai stabilitás)
– Ukrajna földrajzi fekvése révén természetes ütközőzónát képez Oroszország és a NATO/EU között.
– Ez a pozíció csökkenti a közvetlen konfrontáció esélyét Oroszország és Magyarország között is.
Top of Form
– Egy erős, független Ukrajna tompítja a keleti biztonsági kockázatokat.
2. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok
– Az EU követelmények szerint termelő Ukrajna jelentős piacot jelenthet a magyar mezőgazdasági, ipari és energetikai termékek számára.
– A két ország közötti határ menti kereskedelem fontos gazdasági szerepet tölt be több magyarországi megye számára.
– A határ menti infrastruktúra-fejlesztések (pl. közúti, vasúti összeköttetések) az EU támogatásával valósulhatnak meg, ami magyar vállalatokat is érint
3. Kárpátaljai magyarság helyzete
– Egy független Ukrajna esetén van tér és lehetőség diplomáciai úton küzdeni a kárpátaljai magyar kisebbség jogaiért.
– A kisebbségek védelme EU-tagsági feltétel, így Magyarország nyomásgyakorló szerepet tölthet be az ukrán csatlakozási folyamatban.
– Egy megszállt vagy instabil Ukrajna esetén a kisebbségi jogok védelme súlyosan sérülhet.
4. Energiaellátás és tranzitútvonalak
– Ukrajna fontos energia-tranzitútvonal, különösen a földgáz esetében.
– Egy független Ukrajna alternatív útvonalakat biztosíthat Oroszországtól függetlenebb energia-behozatalra, pl. a délkelet-európai régión keresztül.
– Ukrajna természeti kincsekben különösen a ritkaföldfémekben rendkívül gazdag. Speciális műholdfelvételek alapján hatalmas mennyiségű földgáz és olajlelőhellyel rendelkezik. Ezek források hiányában még nem lettek feltárva. A térképet én is láttam.
5. Regionális stabilitás
– Egy önálló, békés Ukrajna növeli a Közép- és Kelet-Európa stabilitását, ami közvetlenül szolgálja Magyarország érdekeit.
– Az instabilitás (háború, menekültválság, fegyveres konfliktusok) negatívan érinti a szomszédos országokat, ahogy ez 2022 óta tapasztalható.
6. Európai uniós és NATO-szempontok
– Ukrajna EU-hoz és/vagy NATO-hoz való közeledése növeli a térség demokratikus és jogállami normáinak súlyát.
– Magyarország számára előnyös, ha a szomszédjai hasonló politikai és gazdasági struktúrában működnek.
– Ukrajna EU és NATO tagsága csak idő kérdése, 26 EU állam ezt támogatja.
Összegzés:
Egy független, stabil és demokratikus Ukrajna Magyarország számára elsősorban:
geopolitikai védőpajzsot jelent a keleti irányból,
gazdasági lehetőségeket kínál,
kisebbségi jogok védelme terén diplomáciai mozgásteret nyújt,
hozzájárul a térség stabilitásához és energiaellátásához.
Egy Ukrajna nélküli vagy alávetett állapotban lévő térség sokkal kiszámíthatatlanabb és kockázatosabb lenne Magyarország számára – politikai, gazdasági és biztonsági szempontból egyaránt.
III.
Felvetődik a kérdés, hogy a FIDESZ, élén Orbán Miniszterelnök Úrral, miért nem így látja ezt a kérdés, mi motiválja őket.
Orbán Viktor és a Fidesz Ukrajna-ügyben tanúsított politikai álláspontja nem elsősorban a tények hiányából, hanem politikai-stratégiai megfontolásokból ered. Ezeket a következő szempontokra bontva tudom bemutatni.
1. Szuverenitáselv és „különutas” külpolitika:
– Orbán Viktor és a Fidesz tudatosan törekszik arra, hogy Magyarország „különutas” külpolitikát folytasson az EU-n belül. Követik Gábor Zsazsát aki kb. úgy fogalmozott, hogy mindegy mit mondanak róla, csak porondon legyen.
– A „függetlenség” hangsúlyozása azt jelenti, hogy nem automatikusan követik a nyugati álláspontokat – ezzel demonstrálva a nemzeti érdekek elsődlegességét. A Magyar Nemzet érdeke ezer éven át a nyugathoz való tartozás óhaja volt és most amikor ott vagyunk más kell.
Ki érti ezt?
– Ukrajna kapcsán ez abban nyilvánul meg, hogy Magyarország nem támogatja automatikusan az EU vagy NATO közös fellépését, például a fegyverszállításokat. A NATÓ országok már túltették magukat azon, hogy Magyarország beszállító legyen, de azt elvárják, hogy legalább ne akadályozza az ilyen tevékenységüket.
– Orbán szemében István Király intelmei mára már érvénytelenek, amikor végre Európa része lettünk akkor neki külön út kell, neki sehol sem jó, majdcsak megnyugszik valahol, valamikor.
2. Energia- és gazdasági függés Oroszországtól
– Amikor minden EU ország, keresi és megtalálja az orosz energiaforrásoktól való függetlenedés lehetőségeit, akkor a magyar kormány szoros energiaügyi kapcsolatokat ápol Oroszországgal, például hosszú távú olaj- és gázszerződések, paksi atomerőmű bővítése, stb. – A kormány célja, érthetetlen okok miatt, továbbra is az, hogy „kedvező” gazdasági megállapodásokat tartson fenn Moszkvával, amihez barátságos politika szükséges.
– Szerintük a nyílt oroszellenes politika veszélyeztetné ezeket a kapcsolatokat, ami hamis állítás, mert sok más ország politikai elköteleződés mentes, kereskedelmi kapcsolatot tart, tartott fenn velük.
3. Kárpátaljai magyar kisebbség ügye – nyomásgyakorlási eszközként:
– A Fidesz rendszeresen hivatkozik arra, hogy Ukrajna nem biztosítja megfelelően a magyar kisebbség jogait, pl. az anyanyelvhasználat és oktatás terén.
– Ezt a kérdést a kormány felhasználja arra, hogy blokkoljon, vagy feltételekhez kösse Ukrajna EU-s integrációs folyamatait, és ezzel alkupozíciót építsen.
– Ez valós részprobléma, de a magyar álláspont gyakran aránytalanul nagy hangsúlyt fektet rá, miközben más kisebbségekkel szembeni bánásmód nem kap ekkora figyelmet.
4. Belső politikai haszon, nemzeti narratíva, háborúellenesség:
– A Fidesz politikai kommunikációja a háborúról: „Magyarország a béke pártján áll”, „nem keveredünk bele mások háborújába”.Ez a belső politikai marketing szempontjából a FIDESZNEK hasznos, vagy annak véli mert:
– A háborútól tartó szavazókat elriasztja az ellenzék támogatásától, mert a FIDESZ hamisan, háborúpártinak állítja be őket.
– A „Magyarország megvédi magát és kimarad a háborúból” üzenet, stabilizálja a belpolitikai bázist, vélik szintén hamisan, mert már sok szavazó átlát a szitán.
– Az FIDESZ szavazók nem veszik figyelembe, hogy ez csak riogatás, mert háborúba senki nem sodorhat minket. A mindenkor regnáló politika dönti el, hogy az érdekei érvényesítését háborúval kívánja folytatni vagy sem.
5. Politikai és ideológiai szimpátia Putyin rendszere iránt:
– Orbán Viktor, szintén érthetetlen okok miatt, többször nyíltan elismerően beszélt Putyin „szuverenitás-alapú” rendszeréről, amit ellensúlyozásként állít szembe a nyugati liberalizmussal.
– A Fidesz politikai filozófiája több ponton közelít az illiberális orosz modellhez, például:
– államközpontúság,
– média fölötti kontroll,
– civil szervezetek korlátozása,
– keresztény-konzervatív értékrend hangsúlyozása.
Összefoglalás
Motiváció
Röviden
Különutas politika
Függetlenség demonstrálása az EU-n belül,
Energiaérdekek
Orosz kapcsolat megőrzése gazdasági okokból,
Kisebbségi jogok
Diplomáciai nyomásgyakorlás Ukrajnára,
Belső politikai haszon
Békepárti imázs építése, választói lojalitás,
Ideológiai szimpátia
Orosz modellhez közel álló rendszer preferenciája
Fontos megjegyezni, hogy a Fidesz „Ukrajna-ellenes” politikájával, a nyugati narratíváktól eltérő saját stratégiát épít, aminek alapja belső politikai haszon, külpolitikai alkuképesség és gazdasági realitás. Ez a stratégia rövidtávon működhet, de hosszú távú következményei – például a nemzetközi elszigetelődés vagy az EU-ban való marginalizálódás – komoly kockázatot hordoznak. A FIDESZ ignorálja azt a tényt, hogy a világ tovább globalizálódik. Mindenki potenciális szövetségeseket keres. A világ 3-4 pólusúvá válik: tovább élhet az EUROATLANTI szövetség; létrejön a BRIKS közösség Kínával, vagy Kína önálló szövetséget hoz létre Ázsiai és afrikai országok bevonásával; és nem elhanyagolható a Közel kelet hovafordulása, a nagy gazdasági potenciálját figyelembe véve.

0 hozzászólás