Menü Bezárás

Kerekasztal és előválasztás

A 2022-es választás már itt van!

Felhívás az “Ellenzéki Kerekasztal és az Előválasztás megszervezésére!

“Az biztos, hogy már most foglalkozni kell azzal, kikből és hogyan álljanak fel azok a most ellenzékben lévő politikai erők, amelyek 2022-ben meg akarnak mérkőzni a Fidesszel. Ha idén nem indulnak be ezek a folyamatok, és 2021. nyaráig nem zárulnak le, akkor radikálisan lecsökken annak esélye, hogy a 2022-es választáson a jelenlegi ellenzéki pártok alakíthassanak koalíciós kormányt.”

A NORMA javaslata az előválasztás megszervezésére.

A jelenlegi helyzet

A NER kiépítése már az első Orbán kormány (1998-2002.) időszakában elkezdődött. Azonban ez olyan ügyesen zajlott, hogy sem a jobboldali, sem a baloldali értelmiség nem vette észre. Pedig már akkor is azok a civil szervezetek nyertek pályázaton, akikről a helyi Fidesz közeli potentátok azt jelezték vissza, hogy „támogatható”. A 2002-es választásra történő készülődés és a kampány időszaka pedig már egyértelműen bizonyította, hogy Orbán Viktor bármikor kész kisajátítani nemzeti jelképeket, kifejezéseket, kitagadni egyes csoportokat a nemzetből vagy éppen a polgár kifejezéssel jelölt közösségből, ha a hatalma megtartása ezt indokolja. Gondoljunk csak a kokárda esetére.

A 2002-es és 2006-os választási vereség a Fideszt padlóra küldte, de szinte órák alatt felállt, és kitalálta a lehetséges győzelem biztosítékát jelentő megoldásokat. Elég, ha csak a „Polgári Körök” sikerére gondolunk. Ellenzékben  pedig durva és jogsértő eszközöket (kordonbontás, állandó tüntetés a Kossuth téren) alkalmazott, és még arra is volt energiája, hogy minden, a hatalma majdani kiterjesztése és megtartása érdekében szükséges törvénymódosítást előkészítsen. A 2010-es „Fülkeforradalmuk” után– a szokásjogot és hatályos törvényt kijátszva – egyéni képviselői indítvánnyal szinte hetek alatt bebetonozták magukat a hatalomba. A gazdasági klientúra kiépítésével a gazdasági hatalomba is bebetonozták magukat, aminek jelentős hatása lesz egy valamikor bekövetkező kormányváltáskor.

Természetesen a 2010-es kétharmados diadalmenethez kellett az előző két ciklus hatalmi elitjének a mai NER lovagokhoz hasonló viselkedése, még ha a korrupció nem is volt a maihoz mérhető mértékű, és állami szinten irányított. Az MSZP azonban már akkor sem volt egy progresszív erő. Medgyessy Péter nem volt elég karakán, hogy megvédje magát a saját tanácsadójának (Gyurcsány Ferenc) közreműködésével indított belső, és az SZDSZ fő okosainak külső támadásától, és már 2004. nyarán lemondott. Utóda, aki ugyan jó szónok, és szavakban a demokrácia híve, olyan kormányzati hibákat vétett, amit a nem feltétlen hívei soha nem bocsátanak meg neki. Például a 2004. december 5.-i népszavazás, 2006. nyarának és őszének eseményei. Ezeknek a súlyos hibáknak a következményeit ráadásul nagyon rosszul kezelték.  Ehhez járult még Gyurcsány és más MSZP-s politikusok rendszerváltáskori gyors, törvényesnek aligha nevezhető vagyonosodása. Ők és utódaik, akik tőlük tanulták a politizálás helytelen fortélyait, ma is jelen vannak, sőt nem csupán a DK és MSZP, hanem a magukat új pártoknak nevezők között is.

Többek között ezért is egyet kell értenem Pálinkás József megállapításával, amely szerint:

„A magyar parlamentben nem jól látható arcélű politikusok ülnek, hanem az adott párt által kiválasztottak, akik az adott körzetben többnyire nem saját politikai teljesítményük alapján nyertek.”

A pártok hagyományos – egydimenziós – ideológiai alapon való felosztása nem érvényes a mai viszonyok között. A FIDESZ mint jobboldalinak elfogadott párt szélsőbalról, a Munkáspárt mögül előzi az MSZP-t. Azt az MSZP-t, amely csupán az szlogenek szintjén baloldali, hisz épp úgy baloldali liberális, mint a DK. Nagy kérdés, hogy a Momentum vajon akar-e, és képes lesz-e konzervatív liberális irányba is nyitni. A baloldaliság leginkább a tömegbázis nélküli Párbeszéd esetében lelhető fel, de igazán baloldali szociáldemokrata párt nem létezik. Az alakulásakor szélső jobboldali Jobbik – amely mindig az marad, mint amikor alakult – a néppártosodás Jakab által irányított mostani fázisában szavakban baloldali. Azonban a Jobbik soha nem lesz baloldali, csupán a baloldali szavazókra hajt a jelenlegi helyzetében. Az LMP arc nélküli „zöld” párt, amely szerintem már az alakulásakor is csupán egy protest párt volt. Mára beigazolódott, amit a megjelenésekor is elmondtam:

„Nem Lehet Más a Politika!”

Így áll az ellenzék most, amikor már régen alternatívát kéne adni valakinek a választók számára. Abban az illúzióban ringatják magukat, hogy a budapesti „összefogás” megismételhető. De elfelejtik, hogy a vidék nem Budapest. Nem veszik tudomásul, hogy minden felmérés szerint összességében nincs akkora támogatottságuk, mint a hatalmon lévőknek. Nem számolnak azzal, hogy a választók egyharmada nem tud, vagy nem akar pártot választani a mostani kínálatból.

Nincs olyan meghatározó személy, aki valóban államférfiként vagy államnőként húzná ki a bajból az országot! A választók körében olyan embereket kiáltanak ki a jelenlegi ellenzéki pártok lehetséges közös miniszterelnök jelöltjének, akinek sem szakmailag, sem emberileg nincs esélye erre. Karácsony Gergely főpolgármester miért állna bele egy ismeretlen ismerős küzdelembe? Gyurcsány Ferenc (vagy Dobrev Klára) minden DK-s hívő álma, de nem hiszik el még mindig, hogy az elutasítottsága nagyobb, mint a támogatottsága. Márki Zay Péter neve is mindig felmerül. Azonban ö és a mozgalma elkövette azt a hibát, hogy nem mert 18-ban élére állni egy pártok feletti mozgalomnak, és a pártok mutyijának részese lett.

Tehát, valóban hiányzik egy józan középpárt. Egy nemzeti liberális és konzervatív párt, amely a balközéptől a jobbközépig meg tudja szólítani a szavazókat. Mert bár a Normális Magyarországért Egyesület és mozgalma nagyon heterogén összetételű, és a NER ellenesség a közös összetartó erő, magam szintén azt gondolom, hogy a Fidesz csupán egy határozott, jól szervezett, jövőbe mutató szolidáris demokrácia programmal rendelkező liberális-konzervatív pártszövetség vezetésével váltható le demokratikus úton.

Miért kell kormányváltás

Az ország biztonságának és fejlődésének, sőt a határon túli magyarok sorsának is záloga az Európai Unióban való tagságunk. A kormány populista szólamai, ellenségkép-gyártása, Brüsszel támadása, és a folyamatos migránsozás, sorosozás csupán az orbáni politikai játszmák része. Ezzel tartja meg szavazóbázisát, miközben közpénzen hizlalja klientúráját, építi ki gazdasági hatalmát. Azt is tudnunk kell azonban, hogy ebbe a körbe az Unió egyes tagországai monopolhelyzetben lévő leányvállalatai is beletartoznak. Az Unió soha sem fog a magyar ellenzék és a magyar társadalom helyett kormányt váltani! Nem dolga és nem érdeke. Ezt nekünk kell megoldani. Mégpedig demokratikus úton, választáson.

Tény, hogy az egyéni választókerületekben, az egyfordulós rendszerben egy jelöltnek kell a jelenlegi rezsim jelöltjével szemben állnia a legjobb és leghitelesebb, –mindegyik ellenzéki párt, és az ezeket támogató civil szervezetek által támogatott jelöltként. Valóban erre kényszerít bennünket a választási rendszer, és ezt már nem csak politológusok mondják, hanem a pártok egyes vezetői is. Azonban még mindig nem tettek semmit annak érdekében, hogy ne a 2014-es, vagy 2018-as alkudozást követő pofonba szaladjanak ismét!

A fő cél nem egyszerűen a „rezsim” leváltása (egy másik, ki tudja mire), hanem egy normális Magyarország létrehozása.

Véleményem szerint az ideológiai különbségek nem iktathatók ki a pártok versengéséből, de főleg Magyarország jövőjének meghatározásából. Magam a plurális, szolidáris demokráciában és koalíciós kormányzásban hiszek. És ha már polgári demokrácia, azaz piacgazdaság, akkor szociális (szolidáris) piacgazdaságot szeretnék, konzervatív liberális és zöld gazdaságpolitikával, keresztény szociális társadalompolitikával. Olyat, amellyel Konrád Adenauer és Ludwig Erhard emelkedő pályára állították a háború utáni Németországot.

Sokak szerint ma már nincs jelentősége a pártok ideológiai különbségeinek, mert csupán a jók és a rosszak, becsületesek és korruptak vannak. Azonban felmerül a kérdés, kik mondják meg, kik a jók, és kik a rosszak? A kipróbált becsületeseket és a korruptakat talán könnyebb megkülönböztetni. Magasabb célok, mint például a normális Magyarország megvalósítása ideológia, azaz átfogó politikai vízió nélküli lehetetlen. Vízió nélkül az egyes konkrét politikai cselekedetek értelmezhetetlenné válnak. Hogyan lehetne például eldönteni, hogy milyen adórendszer, vagy bérlakás rendszer a kívánatos? Annak érdekében, hogy megítéljük, hogy milyen adórendszert szeretnénk, vagy akarunk-e bérlakás építési programot, el kell tudnunk dönteni azt is, hogy a társadalmi egyenlőséget vagy a gazdasági hatékonyságot tartjuk-e a fontosabbnak. Ezek a kérdések nem dönthetők el általánosabb eszmék, vagyis ideológia nélkül. A politikai vízió segítségével az egyes politikai kérdéseket egy átfogó célrendszer részeként értelmezhetjük.

Mi a teendő?

A magyar társadalom nagy részének elege van társadalom kettészakításából, a folyamatos harcból, a „kuruckodásból”. Természetesen, mindig az erősebb tehet gesztusokat, de mindegyik oldalnak abba kell hagynia a háborúzást, és a lényegre koncentrálni. A kormány kormányozzon végre, az ellenzéki pártok pedig állítsanak fel alternatívát!

Minden ellenkező állítással ellentétben úgy gondolom, hogy a 2022-es választást már most el kell kezdeni megszervezni. Közösen – nem csak 5-6 pártnak – meg kell találnunk azokat a hiteles, becsületes és tisztességes embereket, aki a NER jelöltjeivel szemben, az egyéni körzetekben egyetlen ellenzéki jelöltként sikeresen szerepelhetnek a választáson.

A plurális demokrácia híveként azt gondolom, hogy a lehető legtöbb frakció megalakításának lehetőségét biztosító stratégiát kell alkalmazni. Azért is, hogy a vélt nagyobb támogatottsága ürügyén senki se sajátíthassa ki a hatalmat. Mindebből következik, hogy a remélt siker esetén koalíciós kormányt kell alakítani. A legalkalmasabb jelölteket nem a pártok sötét szobáiban zajló – leginkább a pénzek és posztok elosztásáról szóló – alkudozások során lehet kiválasztani. Egy, az ellenzéki pártok és civil szervezetek által szervezett előválasztás során sok új, tehetséges és igaz ember kerülhet látótérbe!

Előválasztást kell szervezni minden választókerületben.

Meggyőződésem, hogy csupán a mind a 106 körzetben tartott előválasztásnak van értelme! Az előválasztásnak ugyanis az a legfontosabb szerepe, hogy ne csupán a pártok (főleg ne csak 2-3 párt) elitjének alkudozása döntse el, hogy mi legyen az alternatíva.

A magyar politikai palettán sok kispárt, és civil politikai mozgalom van jelen. Az ő támogatottságukat, érdekérvényesítő képességüket sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert minden egyes szavazat számít. A közel egyharmadnyi pártot választani nem tudó, vagy nem akaró választópolgár szavazatára és a Fideszből kiábrándultak – akik a jelenlegi kínálatra biztos nem szavaznak – szavazatára is nagy szükség van egy normális Magyarország megteremtéséhez. Éppen ezért az előválasztáson minden egyes szervezet jelölhetne egyéni képviselő jelöltet, állíthatna listát, és jelölhetne miniszterelnök jelöltet, az előválasztás szabályai szerint, és nem a választási törvény alapján.

Aki azzal érvel, hogy nincs elég pénz, meg feltétel a 106 körzet mindegyikében történő előválasztásra, az igazából nem is akarja az előválasztást, csupán kampányol vele! Ha csupán a jelenlegi 6 parlamenti képviselettel bíró pártot és képviselőiket nézzük, akkor is elegendő az anyagi és személyi feltétel. Persze, ehhez nekik is le kell mondani bizonyos állami forrásokról, amit egyébként a hatalom bármikor elvehet. Az előválasztás valószínűleg megtörténik, de nem mindegy, hogyan.

Azok a leghangosabb képviselői az egy lista, egy miniszterelnök jelölt kampánynak, akik a pártok közötti alkudozással szeretnék biztosítani saját pozícióikat, mert nem bíznak saját sikerükben. Az előválasztás a „kisfalvas körzetekben” is ugyanúgy kivitelezhető, hiszen az előválasztást a választókerület központokra (ami kevesebb, mint 106) kell felépíteni. A kistelepüléseken is kampányolhat mindenki, tehát ha „torzítani fog” az eredmény, az a befektetett munka hiányára utal majd. Mint minden, ez is manipulálható, de kérdés az, hogy ez kinek az érdeke. A tapasztalatok szerint eddig a fideszesek nem igazán befolyásolták az előválasztást. A vidéki jelenlét valóban nehéz, de ehhez az eltelt 10 évben nem csak beszélni kellett volna a vidéki szervezetépítésről, hanem tenni is érte. A választókerületi központokban mindenhol van legalább 5 pártnak (gyakran túlbecsült, de létező) szervezete, így irodák és elvileg aktivisták is! Őket egészíthetik ki a nem mindenhol jelen lévő kis pártok és civil mozgalmak, szervezetek aktivistái.

Tehát legfontosabb az Ellenzéki Kerekasztal létrehozása, és az ott történő megegyezés. A megegyezést követően az előválasztás egy-két hónapon belül levezényelhető!

Az előválasztáson ki kell választani a 106 egyéni jelöltet. Ezzel szinte mindenki egyetért. Fel kell mérni a pártok és az őket támogató civil mozgalmak listáinak támogatottságát. Ezt sem nagyon támadják. A támogatottság mért eredményét a Párbeszéd, és talán mások is csupán az egyetlen közös lista sorrendjének meghatározására használnák. A NORMA ettől eltérő javaslatát ezért is nem reklámozzák. Nagyobb az eltérés és az ellenszenv bizonyos erők részéről abban, hogy szerintünk az előválasztáson nem kell győztest hirdetni a közös miniszterelnök személyéről, csupán mérni kell, hogy ki, melyik jelölő szervezet miniszterelnök jelöltje a legtámogatottabb, illetve legelutasítottabb.

Az eredmények birtokában az Ellenzéki Kerekasztal azon szervezetei, amelyek a 106 egyéni jelölt közül rendelkeznek jelölttel, felkészülhetnek a koalíciós kormányzásra! Egyeztetést folytathatnak arról, hogy hány közös listát (egy, kettő, három) érdemes állítani, valamint melyik listának ki legyen a miniszterelnök jelöltje. Természetesen a koalíciós kormányzásra készülve, és a szavazatmaximalizálás miatt is az lenne az optimális, ha akár egy, kettő, vagy három közös listán indulnak a közös jelöltek, a miniszterelnök jelölt személye ugyanaz!

Annak alapján, amit jelenleg a közvélemény ismer bizonyos pártok eddigi megszólalásaiból, elképzelhető egy, kettő, sőt három közös lista is.

Magam úgy vélem, hogy a három közös lista simán nyerő lehet, amennyiben a pártok valóban a NER helyére egy normális rendszert akarnak, és nem csupán az egyébként is bármikor elvehető állami támogatás hajtja őket a jelöltállításban! Szerintem az előválasztást követő időszak elég időt biztosítana arra, hogy értelmesen elmagyarázzák a választóknak, hogyan is működik a „közös” lista, ha három van belőle.

Csak a példa kedvéért, mert valóban az Ellenzéki Kerekasztal kompetenciájának gondolom, de lehetne egy „baloldali” (DK, MSZP, PM), egy „jobboldali” (Jobbik, LMP, esetleg egy új párt) és egy „centrum” (konzervatív liberális Momentum, függetlenek, estleg egy új párt) közös lista!

A koalíciós kormányzásra készülni kell, viszont tudni kell azt is, hogy a koalíciós kormány csupán a választások után, a kormányalakítási megbízás alkalmával jön létre.

“Fentebb már elmondtam a véleményem a mai pártviszonyokról, ezért csupán annyit tennék még hozzá, hogy el kellene jönnie végre annak az időnek, amikor vitapartnerként kezelve komolyan vennénk egymást, és nem az üléspont határozná meg az álláspontot.”

Buth Sándor
Buth Sándor elnök

21 Comments

  1. Bognár Attila

    A listák számának kérdéséhez:
    – józan paraszti ésszel is belátható, hogy 1 (azaz egy) lista esetén komoly esélye van annak, hogy az arra felkerülő “húzónevek”-ből másokat meg “eltoló nevek” lesznek. Más szóval ez nem alkalmas a szavazatok maximalizálására.
    – hogy ezt a “lemorzsolódást” kivédendő 2 vagy 3 (netán több!) lista legyen, az elsődlegesen azon múlhatna, hogy hány képes önállóan (és “garantáltan”) elérni a szavazók 5 %-ánál többet.
    (Ezzel a logikával: a DK és a Momentum “Mozgalom” párt listái “garantáltak”, a Jobbiké “eléggé valószínű”, az MSZP-jé legalábbis “rezgeti a lécet”.)
    Ne feledjük, hogy az 5 %-os küszöb ténylegesen szükséges “darabszáma” a részvétel növekedésével együtt emelkedik, azaz minél eredményesebb az ellenzéki szavazók (egyes részeinek!) mozgósítása, annál könnyebben elvérezhetnek a mozgósításban kevésbé jeleskedő pártok saját listái!
    – leginkább “szakértői legenda”, hogy a 106 egyéni körzetből számszakilag mindössze 3 (azaz három) lista jöhetne ki! Erre én csak azt mondom, hogy ez a “szakértés” viszont egyáltalán nem számol a független (civil) jelöltek “tömeges” lehetőségével… (csupán csak azért, mert eddig az nem volt jelentős – ahogy egyébként előválasztás SEM volt szokásban!!!)
    – az előválasztás ugye lényegesen “borítja” a pártok listaállítását – a pártalkus jelölésükhöz képest! (főleg a civil jelöltek számának várható növelésével!) Hiszen a 106 helyi (elő)választói akarat nem biztos, hogy kiadja egy pártnak (pártszövetségnek) a legalább 9 megyéből +a fővárosból szükséges 27 jelöltet, tehát az előválasztáson “közös jelölt”-ként nyertes pártjelölteken kívül még szükség lehetne egyes önálló listáik állításához bizonyos körzetekben veszített jelöltek “saját”-ként való bejelentésére is… (nyilván a kampányuk mellőzésével – a közös jelölt javára!)

    • But Sándor

      Több lista lenne az egyéni eredmények alapján. Igen a küszöb lényeges, de több módon megkerülhető. Mondjuk nem szövetségben, hanem választási párt neve alatt együtt indulnak.
      Mind a három típusú lista összehozható, csupán az egyéniben győztes jelöltek jelölő szervezeteinek meg kell állapodni.
      A független, civil jelöltek indulásának feltétele, hogy szabad mandátummal, de be kell állnia egy lista alá.

  2. Dselits Ferenc

    Kedves Sándor egy nagyon részletes, szinte minden részletre kiterjedő írást tettél közzé, amit köszönök. Azt hiszem nagy részét megértettem és ezen gondolataiddal, társadalmi és politikai diagnózisoddal tökéletesen egyet értek. Én nem látom át ilyen részletességgel a jelenlegi politikai játszmák térképét. Természetesen, most nem a fidesz, hanem az ellenzéki politikusok játszmáira gondolok, és elszomorít, de még inkább dühít, hogy ostoba módon még mindig játszmáznak. Igazából nem is ez a rafinált, gátlástalan korrupt rezsim az igazi ellenfél, hanem ez az önző gyermekded ellenzéki magatartás. Ezért van nagy szükség hiteles már ismert, vagy a választásokig felépíthető tisztességes értelmes “civilekre.” A civil alatt nem egy ideológiai értékítélet nélküli és a politikai szűziesség hófehér köntösébe burkolódzó szűzkurvákra gondolok. Én az előválasztást és az árnyékkormányt is jó ötletnek tartom. Unalomig ismételt közhely, hogy meg kell tudni szólítani a választókat. Attól, hogy közhely még igaz. Csak éppen nem a választókat, hanem az embereket, akiket ha jól szólítunk meg választók lehetnek.
    A helyes megszólítás nem vélemény sugalmazás, hanem olyan hiteles kérdésfeltevés, hogy a megkérdezett emberek érezzék elhiggyék, hogy azok akik orbánt leváltani akarják tényleg kíváncsiak a véleményükre. Ez eddig egyetlen pártnak, még a PM:-nek sem sikerült igaz, hogy nem is fektettek bele energiákat hanem megelégedtek a szlogennel. Mi ellenzékiek hagytuk, hogy ez a hazug, korrupt rezsim elvegye tőlünk fontos, és szép fogalmainkat, mint hazafiság, magyarság, nemzeti együttműködés, nemzeti konzultáció. Én meg azt mondom, hogy hülyék és gyávák vagyunk, ha ezt hagyjuk.Ki és mi akadályozhat meg bennünket abban, hogy őszintén konzultáljunk egymással és saját nemzetünkkel, hogy törekedjünk a saját eszközeinkkel a nemzeti együttműködésre, hogy merjük magunkat hazáját, anyanyelvét nemzetét szerető hazafinak érezni mondani?Ostobaság és gyáva kibúvó mindent a média túlsúlyra fogni. Karácsony Gergely a 2018-as választásokon nem nyerhetett, mert el sem hitte, hogy nyerhet. 2022-ben mi sem nyerhetünk ez ellen az ócska briganti ellen, ha nem hiszünk ebben és nem teszünk teszünk meg mindent, hogy ez bekövetkezzék.

  3. Nyerges Ferenc

    Ami kimaradt: nagyon támogattam egy “ árnyékkormány “ felállítását, ez már mutatna valamit pl. egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális, önkormányzati önálló tárcákkal….a külügyet és a miniszterelnökséget egyben kell kezelni…. stb.

  4. Nyerges Ferenc

    Kedves Sándor! A javaslat lényegében tökéletes. Néhány gondolat hozzá: az előválasztásokra párttagok és civilek is jelentkezhessenek. El tudok képzelni egyfajta “belépési díjat” 50.000-100.000 forintot. Rögzíteni kellene, hogy a listára csak az kerülhessen fel, aki indul előválasztáson. Ez alól legfeljebb a pártok elnökei lehetnének kivételek. Nincsen szükség a megélhetési, nyomulós politikusokra, akik mindig a listás befutó helyekre törekszenek, de dolgozni nem akarnak. Szükség van Ellenzéki Kerekasztalra. A 106 választó kerületben és régiónként. Ezeket el kell indítani augusztusban és szeptember második felében kerületenként, régióban, októberben országosan össze kell ülni. Ahol a helyi érdekek nem engedik az előválasztást, ott indulhasson több jelölt is azzal a felelősséggel, hogy ezzel veszélyeztetik, hogy a fideSS nyerhet. Meg kell állapodni a listák számában, ami egy vagy maximum kettő lehet. Ki kell számolni, hogy két lista esetén lehet-e a szavazatokat maximalizálni? A miniszterelnök jelölteket mindenütt meg kell “futtatni”, de ide szigorú indulási feltételek kellenek. Szerintem civil közös jelölt kell, akit mindenki el tud fogadni. A pártokban nemigen látok közös támogatásra vagy nyerésre alkalmas jelöltet. Karácsony lehetett volna az egyetlen, de ő “nem engedheti el” Budapestet. Az előválasztásokat 2021 tavaszán – őszén lehetne lebonyolítani. Talán az ősz azért jobb, mert kevesebb az idő 2022 tavaszáig, hogy a pártállam “szétverje” a győzteseket.

  5. Dobruczky Zsolt

    Kedves Sándor !

    Horváth Győző szinte tökéletesen leírta azt, amit én is leírni gondoltam, így nem ismétlem meg.

  6. Juhász Imre

    Kedves Sanyi!Értékelem a munkádat és azon törekvésed,hogy 2022-ben megtörténjen a jelenlegi hatalom leváltása,egy normális Magyarország megteremtésének lehetősége.A helyzet értékeléseddel többnyire egyetértek,bár számolnotok kell a szövetséges pártok és szimpatizánsok érzékenységével is.Ezen pártok és szimpatizánsai számára riasztó lehet a túl summás kritika.A legismertebb nevek,legszervezettebb erő még mindig ezekben a pártokban van,amely nélkül nehéz lenne a kitűzött célt megvalósítani.A szavazó jó része személyekhez kötődik,a kevésbé ismert jó szándékú emberek is könnyen elbukhatnak.Minél előbb az ellenzéki pártoknak ,civil egyesületeknek és jó szándékú mozgalmak képviselőinek le kell ülniük,meg kell állapodniuk a legkisebb közös többszörösben,amely mindenki számára elfogadható,támogatható.Az előválasztás nélkülözhetetlen,jó lehetőség az aktivitás fellendítésére.Továbbra is egy közös lista alakításában látom a legnagyobb lehetőséget a kormányváltás elérésében,a budapesti választás bebizonyította,hogy a választók hajlandók támogatni más demokratikus jelölteket is . Üdvözlettel:Juhász Imre

    • But Sándor

      Köszönöm Imi! Egy elemzés célja nem bizonyos pártok vezetőinek, és/vagy szimpatizánsainak elismerését kivívni. Ezért is fontos a több lista, mert mindig lesznek, akik nem hajlandók bizonyos személyekre, vagy pártokra szavazni.

  7. Galamb István

    Kedves Sándor ! Nagyon racionális és valóban szép álláspont . DE , mi lesz a sok párt katonával akik ellenzékiként is nagyon szépen megélnek .Egyéni körzetben soha nem nyernének még előválasztást sem . Soroljam a teljesség igénye nélkül : Mesterházi , Molnár , Székely Sándor ,Bana Tibor ,…… stb. Na itt van vége a mesének, ezeket az embereket szépen megveszi a fidesz (2014) és meghekkelik a mutatványt különböző indokokkal .Majd ezeket kitalálják ,hogyan . Ez a legfontosabb első lépés ,mi legyen velük . A személyekről : nincs megfelelő ember ? Ugyan . 2014.-ben volt a Bajnai ,mit csináltak ? A fenti urak ,kicsinálták … Van olyan ember aki bőven felépíthető számtalan . Csak ez az ellenzéki piócák ,megosztók álljanak félre . NEM FOGNAK !

    • But Sándor

      István! Pontosan ezért kell minden körzetben előválasztás! Persze, nem akarják, de erre kell összeállni a sok kisebb pártnak, mozgalomnak, sőt választónak, hogy kikényszerítse. Ők is értenek az erőből!

  8. Vida János

    Értem én a törekvéseteket, de már ebben a programban az ellenzéki Kerekasztalnál is megosztjátok a társaságot!

    HIdd el Sanyi – ez nem érdekli az embereket!

    Ami viszont érdekli: a fidesz esetleges bukása után ki fogja az országot rendbe tenni????

    Én javaslom – nagyon sok magán beszélgetés után – az árnyék kormány felállítását – szakértői kormányra gondolok!

    Ennél sokkal nehezebb lenne egy árnyék miniszterelnök megjelölése – szerintem nem is lehetne, – ám létre lehetne hozni egy árnyék triumvirátust, – vagy bármit!
    És ez a csapat kezdjen el dolgozni, – feltárni a hibákat – nyilvánosan javaslatot tenni a kijavításukra – kérni a polgárok véleményét és ennek alapján átdolgozni az előzőleg írtakat!

    Szerintem nagy sikeretek lenne ezzel – az sem baj, ha menet közben – aki nem tetszik a társaságnak – azt menesztitek és a helyére új ember kerül!

    Ez egy tisztán gyakorlati dolog, a pártok is megmutathatják , hogy mira képesek – és a fidesznek nem lenne ellene semmi esélye, – mert már teljesen hiteltelenek!

    Fontos, folyamatosan bombázni az országot a megoldásokkal – a fejlődés lehetőségével és így tovább!

    Nyerő dolog lehetne!

    Örülök az azonos hozzászólásoknak – ezt azt jelenti, hogy az ötletet mások is fontosnak tartják, – tehát látható, hogy működne a dolog!

    • But Sándor

      János! Ok. Legyen “árnyékkormány”, de ki állítsa össze, kikből álljon? Előbb előválasztást kell tartani, aztán minden lista kampányolhat a leendő kormányával.
      Árnyékkormányt kétpólusú demokráciák alkalmaznak, főleg ugye az angol példát ismerjük.

  9. Vida János

    Értem én a törekvéseteket, de már ebben a programban az ellenzéki Kerekasztalnál is megosztjátok a társaságot!

    HIdd el Sanyi – ez nem érdekli az embereket!

    Ami viszont érdekli: a fidesz esetleges bukása után ki fogja az országot rendbe tenni????

    Én javaslom – nagyon sok magán beszélgetés után – az árnyék kormány felállítását – szakértői kormányra gondolok!

    Ennél sokkal nehezebb lenne egy árnyék miniszterelnök megjelölése – szerintem nem is lehetne, – ám létre lehetne hozni egy árnyék triumvirátust, – vagy bármit!
    És ez a csapat kezdjen el dolgozni, – feltárni a hibákat – nyilvánosan javaslatot tenni a kijavításukra – kérni a polgárok véleményét és ennek alapján átdolgozni az előzőleg írtakat!

    Szerintem nagy sikeretek lenne ezzel – az sem baj, ha menet közben – aki nem tetszik a társaságnak – azt menesztitek és a helyére új ember kerül!

    Ez egy tisztán gyakorlati dolog, a pártok is megmutathatják , hogy mira képesek – és a fidesznek nem lenne ellene semmi esélye, – mert már teljesen hiteltelenek!

    Fontos, folyamatosan bombázni az országot a megoldásokkal – a fejlődés lehetőségével és így tovább!

    Nyerő dolog lehetne!

  10. Horváth Győző

    Kedves Sándor!

    Köszönöm, hogy megtiszteltél azzal, miszerint kíváncsi vagy a véleményemre. A múlt és a jelen sommás leírása, nagyban egybevág a saját meglátásaimmal, elkeserítő, hogy a jelenlegi politikai helyzetet kialakulásának lehetőségét anno nem látták előre az ellenzéki pártok, vagy csupán alábecsülték a Fidesz alávaló módszereit és egyes pártok általuk történt bedarálását. A jelenlegi, leginkább hűbéri jelzővel említhető Fidesz hatalmi rendszer már oly mértékben beágyazódott a magyar társadalomba, hogy azt kiirtani hosszú évek munkája lesz. S nem csupán a politikai rendszer alakult ilyetén, hanem legnagyobb szomorúságomra a gazdaság alapvető infrastrukturális elemeit is már felvásárolták (erőművek, gáztározók stb.), ami iszonyatos terhet fog jelenteni egy új kormány gazdaságpoltikájára. A 2022-es választásokat megelőző kampánynak sajnos a felvilágosítást kell a zászlajára tűzni, mert a választók döntő többsége nem csak alulinformált, hanem dezinformált is. Természetesen én is támogatom az előválasztás intézményét, nem hinném, hogy lenne más útja a lehetséges kormányváltás előkészítésének.
    Nem tagadom, elsőszámú favoritom a Momentum lesz, úgy gondolom, hogy a jelenlegi parlamenti ellenzék nem lesz képes őket megszorítani sem. Azzal pedig tökéletesen egyetértek, hogy a DK csak nyűg az ellenzék nyakán, Gyurcsány további szerepvállalása csak árthat az összefogásnak, hasznára semmiképpen sem válik. Persze ezt neki kellene végre belátnia….

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük